A magyar növekedési modell kifulladásáról, a tartósan magas költségvetési hiányról és az euró bevezetésének feltételeiről is szó esett a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen. Kármán András pénzügyminiszter szerint az előző kormány alatt elveszítette hitelességét a költségvetési politika, Varga Mihály jegybankelnök pedig arra figyelmeztetett: az euró önmagában nem garantálja a gazdasági sikert. Egerben járt a pénzügyminiszter és a nemzeti bank elnöke is.

Kármán András közölte, nem kész gazdaságpolitikai recepttel, hanem diagnózissal és jövőképpel érkezett a rendezvényre. Értékelése szerint a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség, a magyar gazdaság két legsúlyosabb problémája pedig a növekedési modell kifulladása és a költségvetési politika szétesése.

A pénzügyminiszter felidézte, hogy Magyarország fejlettsége 2010-ben az uniós átlag 62 százalékán állt, és akkor még a legtöbb szomszédos országot megelőzte. Azóta a magyar mutató 67 százalékra emelkedett, ám több környező ország időközben lehagyta Magyarországot.

Kármán szerint ennek egyik oka, hogy elérte korlátait a külföldi beruházásokra és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági modell. Egy idő után elfogy a rendelkezésre álló munkaerő, és egyre kevesebb, alacsony költségekre építő gyár települ az országba. Az előző kormányzati ciklus alatt összesen mindössze egy százalékkal nőtt a GDP – tette hozzá.

Termelékenység nélkül nincs valódi felzárkózás

A következő növekedési korszak alapját Kármán szerint már csak a termelékenység javítása teremtheti meg, ezen a területen azonban Magyarország szintén lemaradásban van. Problémának nevezte azt is, hogy a reálbérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység.

Ezt az ellentmondást az Orbán-kormány egy ideig a forint leértékelődésével és a munkáltatói járulékok jelentős csökkentésével kezelte. A pénzügyminiszter szerint azonban a járulékok további mérséklésére már alig maradt lehetőség. Ha pedig a béremelkedést nem támasztja alá a termelékenység javulása, abból nem lesz tartós felzárkózás.

Kármán úgy látja, a költségvetési politika problémáit sem egyetlen rosszul sikerült év okozta. A hiány a koronavírus-járvány óta tartósan magas szinten maradt. Mint mondta, az előző kormány tavaly februárban még 2,7 százalékos idei hiánnyal számolt, ez az előrejelzés azonban fokozatosan 8,3 százalékra emelkedett volna, ha nem történik kormányváltás.

A tartósan magas hiány miatt az állam elveszítheti hitelességét, megdrágulhat az államadósság finanszírozása, ez pedig újabb kiadásokat ró a költségvetésre. Kármán arra is felhívta a figyelmet, hogy az államadósság három éve folyamatosan emelkedik.

Bírálta a korábbi költségvetések kiadási szerkezetét is. Állítása szerint az Orbán-kormány magára hagyta a szociális ellátórendszert és az egészségügyet, miközben kirívóan sok közpénzt fordított állami vállalatokra, nagyvállalati támogatásokra és a kormányhoz közel álló üzleti körökre.

Úgy fogalmazott: az előző kabinet munkaalapú társadalmat, de támogatásalapú gazdaságot hozott létre. Azoktól várta el az önálló boldogulást, akik segítségre szorultak, miközben olyan gazdasági szereplőket támogatott, akiktől teljesítményt kellett volna követelni.

Kármán szerint a gazdaságpolitikai fordulat már megkezdődött. Ennek példájaként említette a tűzifa áfájának csökkentését, a minimálnyugdíj emelését és az iskolakezdési támogatás bevezetését. Bejelentette azt is, hogy egyszerűsítik az adórendszert, bezárják a tehetősebbek által kihasznált adózási kiskapukat, és bevezetik a vagyonadót.

Varga: Az euró nem automatikus garancia a sikerre

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanezen a rendezvényen a magyar euróbevezetés feltételeiről beszélt. Kijelentette: nem pusztán gyors, hanem sikeres eurócsatlakozásra van szükség, amely megalapozza a fenntartható gazdasági növekedést.

A jegybankelnök szerint tévedés azt gondolni, hogy a közös valuta bevezetése önmagában gazdasági sikert eredményez. Ehhez összehangolt stratégia, megfelelő költségvetési és monetáris politika, valamint kellően versenyképes reálgazdaság szükséges.

Varga úgy értékelt, hogy a piac jelenleg körülbelül hatvanszázalékos esélyt ad a magyar eurócsatlakozásnak. Ezt szerinte a csökkenő állampapírhozamok, Magyarország javuló kockázati megítélése és a forint erősödése is jelzi. A társadalmi támogatottság ugyancsak jelentős: a lakosság 80 százaléka szeretné az euró bevezetését, bár csak 22 százalék gondolja úgy, hogy az ország már fel is készült rá.

Magyarország az uniós csatlakozással vállalta a közös pénz későbbi bevezetését. Varga felidézte, hogy 2015–2016-ban az ország már valamennyi csatlakozási kritériumnak megfelelt, ám akkor hiányzott a politikai szándék. A 2020-as évek válságai alatt ismét romlottak a mutatók, 2024–2025-ben pedig már egyetlen feltétel sem teljesült.

Most ismét megvan a politikai elkötelezettség, és az inflációs feltétel már teljesült – mondta. A gazdaságpolitika célja, hogy Magyarország 2030-ra valamennyi kritériumnak megfeleljen.

Az árfolyamkockázat megszűnne, az önálló monetáris politika viszont elveszne

Az euró egyik legfontosabb előnye az árfolyamkockázat megszűnése lenne. Eltűnnének a forint és az euró közötti átváltás költségei is, ami Varga szerint a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást hozhatna.

Kockázatot jelent ugyanakkor az önálló monetáris politika feladása. Ez akkor nem okoz komoly problémát, ha a magyar gazdasági és inflációs folyamatok együtt mozognak az eurózónáéval. A gazdasági növekedési ciklusok között erős az összhang, az infláció alakulása azonban jelentősen eltér.

Varga szerint az eurócsatlakozás vesztesei között lehetnek a hazai bankok is, amelyek nyereségét az elmúlt időszakban jelentősen növelték a magasabb kamatmarzsok. Ezek az euró bevezetésével várhatóan csökkennének.

Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése várhatóan nem az infláción fog múlni. A jegybank fokozatosan csökkentené inflációs célját, miközben továbbra is óvatos monetáris politikát folytatna. Fontos állomás lesz az ERM II. árfolyamrendszerhez történő csatlakozás is, amelyben Magyarország várhatóan a kötelező két évnél hosszabb időt töltene el.

Kármán és Varga előadásának közös következtetése az volt, hogy a magyar gazdaság tartós növekedéséhez nem elegendőek a pénzügyi és árfolyam-politikai intézkedések. A bérek növekedését össze kell hangolni a termelékenységgel, helyre kell állítani a költségvetés hitelességét, és érdemben javítani kell az ország versenyképességét. Enélkül sem a felzárkózás, sem az euró sikeres bevezetése nem lehet fenntartható.

indexkép: MTI, Máthé Zoltán