2022. szeptember 30., Jeromos

Vélemény

#film #filmkritika #claude monet

Pipacsfejű politikusok nem gondoznak virágoskertet

2022.08.07. 09:14

Monet festészete nem csak új irányzatot szült, de jobbá is tette a világot.

Képzeljünk el egy nagyfejest Gül baba kertjében, a rózsák között. Aztán képzeljük el ugyanőt rakétavetők gyűrűjében. Melyik közelítene inkább a valósághoz? 

 

Nyilván az utóbbi, hiszen a kert védelmére hivatkozó nagyfejesek leginkább mások kertjének eltiprásában érdekeltek.  

 

Formailag nem erről, nem is e témakörről szól a most mozikba kerülő, 93 perces angol dokumentumfilm, A modern kert festői – Monet-tól Matisse-ig címmel. Ugyanakkor rendezője, David Bickerstaff remek érzékkel ismerte fel, hogy a festészet ragyogó szemüvegén át üzenhet egyre sivárabb korunknak.

Exhibition: A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig - 2022 július 28-tól a mozikban!

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e köz...

Érdekes történelmi paradoxon,hogy a humanizmus hanyatlása idején elemi igény jelentkezik a minőségi, más szóval magaskultúra iránt. Bickerstaffot láthatóan izgatta a kérdés, ezért úgy közelített a témához, hogy abba saját véleményét is beleszőhesse.

 

A filmben láthatjuk, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a virágoskert legnagyobb festője, de ott nyomult mellette a zseniális Van Gogh. Vagy PissarroMatisseNolde és Kandinszkij. Ahogy művészetükről és a kertek kapcsolatáról szólnak a filmben a szakértők, az legalább olyan lenyűgöző, mint maga a virágoskert (egyikük neve, egy hölgyé, gyanúsan cseng - Kovats).  

 

A film főszereplője Claude Monet, az impresszionizmus atyja és zászlósa. Aki mindig is imádta a természetet. A filmvászonra vetített, ma is különleges látványt nyújtó Givenry-kertje káprázatos absztrakcióként jelenik meg egy másik, a festői vásznán. 

monet-1

Egy ízben azt mondta népes családja előtt: „A festészeten és a kertészkedésen kívül nem értek semmihez".

 

A művész a kertjét az I. világháború kitörése után is gondozta, holott a front mindössze 50-60 kilométerre volt tőle. Azt tette, amit kellett: festett, ez volt az ő „katonasága". 

 

A film apropójául szolgáló, 2016-os kiállítás a londoni Királyi Művészeti Akadémián fő szenzációja a háború alatt (is) festett, 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja volt.

 

A háború erős nyomott hagyott a gigantikus művön. Monet a nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet 1915-től 1926-ig, haláláig festette és lényegében ez volt a személyes válasza a háború tragédiájára. Érdekesség, hogy a művet 1950-ben szétdarabolták, újraegyesítése ezen a kiállításon történt meg.

monet-2

De mi az a többlet, amit a rendező nem csak nyugtáz, de elénk is tár?

 

Monet és az őt gyakran meglátogató, mi több, őt megfestő barátja, Pierre-Auguste Renoir többször is azon elmélkedett, hogy mennyire változik a kert, ha más és más napszakban szemléljük. 

 

Monet egy témára számos variációt festett: reggel, délben, este és a köztes időkben. Az eredmény megdöbbentette, mivel egészen más struktúrák bontakoznak ki ugyanazon szemszögből, de eltérő fényviszonyok mellett.

 

Ez arra a felismerésre vezette, hogy semmi sem állandó, még imádott kertje sem. Hiszen minden a fény véletlenszerű játékán múlik. Elég egy kis bárányfelhő és a liliom máris más arcot mutat. Ezzel egy újabb árnyalat jelenik meg a palettán. Ezt a filozófiát azonban nem vitte végig, megelégedett a változó kert változó megfestésével.  

 

De akadtak, akik tovább kutatták a nagy titkot, például Van Gogh.

 

Ő ugyan nem tűnik fel képeivel a filmen, de mégis végig ott van Monet mellett. Van Gogh egyik ismert és fura szokása volt – sok más mellett – hogy „az ordítóan fájó, napfényes nyári reggeleken" szó szerint meghempergett a napsugarakban, valójában a szántóföld, a rét (virág)porában. Hogy magába szívja a természet őserejét.

monet-3

Monet ezt polgári módon élte meg: nála a virág változása a színek változása, mindez pedig egy másik, magasabb minőség előszobája. A hétköznapokban számos gyermeket nevelt feleségével. Álló nap ültetett és öntözött, vagy a kor neves személyiségeit fogadta. 

 

Még a francia miniszterelnököt, Clemenceaut is.

 

Egy biztos, a szem és az elme harmonikus egyensúlya Monet személyiségének és művészetének egyik alappillére volt. Ezért is tudta az impresszionizmust gyökereztetni, amely aztán máig ható művészettörténeti irányzattá lett. Példáját sokan követték, a múlt század elején már számos kert virágzott – a kultúrában is.  

 

A rendező bár nem tesz közvetlen utalásokat, végig megmarad a dokumentumfilmes műfaj kötelmeinél, azért néha mégis „kibeszél" a filmből. Sejteti, hogy aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet. De hát vannak rossz emberek is. Ők a „pipacsok".

 

A virág pipacsok szépnek tűnnek, de ha nem figyelünk, akkor gyomként lepik el a gondozott, liliomos sétányt. Permetezéssel, kapálással tehetünk ellenük. De mi legyen a „pipacsfejű rosszakkal"?  

 

Ők ellen csak egyvalami hatásos – a műveltség. 

 

(Via ugytudjuk.hu)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló