Elkészült az Állomás tér
A Magyar Távirati Iroda hírfolyamában jelent meg szombat délelőtt ez a hír, idézem:
„Belgrádban tárgyalt Alekszandar Vucic szerb államfővel Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A megbeszélésen, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, az orosz ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetéről, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról valamint a szerb-magyar gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről volt szó.
Orbán Viktor és Aleksandar Vucic leszögezte: Magyarország és Szerbia is békét szeretne. Országaink érdeke, hogy kimaradjunk a háborúból, mert háborúban nem lehetséges a gazdasági fejlődés.
A két vezető szombaton közösen részt vesz a Budapest-Belgrád vasútvonal Belgrád-Újvidék szakaszának ünnepélyes átadásán, Újvidéken.”
A béke, az a fránya béke
Ennyi volt a hír, semmi több, plusz még leadtak néhány fotót, ahogy a két ország első embere találkozik. Egy normális országban annyival le is lehetne zárni a dolgokat, hogy oké, menjen, mondja, csinálja, ő tudja. De ha megnézzük, mit is képvisel a magyar kormány, mi történt a napokban és a szerb elnök hogyan viszonyul az ukrajnai háborúhoz, pontosabban Vlagyimir Putyinhoz, máris akad egy kis többletjelentése a fenti rövid beszámolónak.
Mint ismert, a magyar kormány az elmúlt évek politikáját részben arra alapozta, hogy jó kapcsolatot alakít ki olyan autokrata vezetőkkel, akikkel nyugati és/vagy demokratikus berendezkedésű államok csak megfontoltan, a kellő távolságtartással működnek együtt. Orbán fordított a kockán, neki Kína, Oroszország, Törökország lett a célpont, és nem csak gazdaságilag, hanem politikai berendezkedésben is. Aztán jött a cumi, amikor a Fidesz előzetes várakozásaival ellentétben az oroszok bemasíroztak Ukrajnába.
Orbánról minden nyugati állam diplomáciai közege tudja, hogy milyen viszonyban volt/van Putyinnal, és az sem segített Magyarország megítélésén, ahogy a Fidesz a háború kezdeti időszakában nyíltan próbált kihátrálni mindenféle állásfoglalás elől. Ez aztán az utóbbi időben némileg átalakulni látszik, de a tényen ez nem változtat: Magyarország egy olyan, már csak látszólag demokratikus berendezkedésű állam, ahol a mai napig a közmédiában elsősorban oroszbarát propagandát tolnak, a putyini állásponthoz igazítják, torzítják, finomítják a mondanivalót. Elég csak végignézni egy-egy helyszíni videót a békemenetnek csúfolt vonulás résztvevőivel, akiknek annyira átmosták az agyát, hogy kapásból képesek gonosz Brüsszelezni és Oroszországot mosdatni.
Elszigetelőd(t)ünk
Fontos az is, hogy Magyarországtól már azok is kezdenek tisztes távolságot tartani, akik korábban még szívesen egyeztettek Orbánnal. Elsősorban Lengyelország, de már a V4-ek további tagjai is megtartják a tisztes távolságot attól a kormánytól, amely holdudvara remegve hebeg és habog, amikor azt kéne kiejtenie a szájukon, hogy háború van a szomszédos országban. Ilyenkor jönnek az olyan kijelentések, hogy különleges hadászati beavatkozás, meg a fene se tudja már követni, hogy mi.
Míg néhány nappal korábban Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes egyenesen Kijevbe utazott, hogy ott találkozzon az ukránokkal, Orbán Viktor elmegy szerb barátjához, Aleksandar Vucichoz, akiről köztudott, hogy Putyin legalább akkora, ha nem nagyobb tisztelője, (kicsit határozottabban: seggnyalója), mint a magyar miniszterelnök. Ez a két államférfi aztán közösen hangoztatja, milyen jó lenne, ha béke lenne Ukrajnában. De arról már nem szólnak, hogy szerintük mitől lehetne ott béke és ki a felelős ezért a helyzetért.
A slusszpoén pedig az, hogy közben pedig felavatnak egy szakaszt abból a Belgrád és Budapest közötti vasútvonalból, amelyet javarészt kínai hitelből fedez a két állam. A magyar szakasz nagyjából minimum 750 milliárd forintba fog kerülni, és szuper lesz, hogy a vasútvonalon majd egyszerűbben lesznek ideszállíthatók a kínai árucikkek. Arról már több számítás is készült, hogy ez az életben nem térül meg a magyar államnak, azonban mekkora biznisz Kínának, hogy épül nekik egy vasútvonal, amire ők adnak hitelt, majd egy ország népével annak kormánya visszafizetteti. Kis mellékvágány, de ki is kapta meg a magyarszakasz építésének jelentős részét? Hát persze hogy Orbán Viktor kebelbarátja és nem strómanja, Mészáros Lőrinc.
Slusszpoén, tanulság nincs.
