2022. július 1., Tihamér Annamária

Vélemény

#ellenzéki összefogás #március 15 #márki-zay péter #egységben magyarországért #választás 2022 #ellenzéki nagygyűlés

Európa, szabadság, szeretet, béke és Nyugat – Az ellenzéki összefogás értékei a március 15-ei ünnepségen

Bánik Eduárd 2022.03.16. 13:37

Az Egységben Magyarországért pártszövetség keddi nagygyűlésén a szónokok az 1848-asok követeléseinek mintájára 12 pontban sorolták fel, mit szeretne az ellenzék. Beszámoló.

 

A keddi nagygyűlésen, ahol körülbelül 75-80 ezer fős tömeg gyűlt össze, az egri ellenzéki összefogás aktivistái és jelöltjei is jelen voltak, akik Berecz Mátyással érkeztek a helyszínre. Az esemény a Műegyetem rakparton a Himnusz éneklésével kezdődött, majd egyperces néma csenddel emlékezett meg a tömeg az ukrán áldozatokról és menekültekről. Ezután az ellenzék új kampánydala, "A hatalom a népé" csendült fel, majd következtek a felszólalók.

 

Az elsőként beszélő Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség alapítója – akinek a neve korábban lehetséges ellenzéki államfőjelöltként is felmerült – kiemelte, hogy ma az 1848-as fiatalokat kijevi srácoknak és harkovi fiataloknak nevezzük. Orbán Viktort többször is támadta az orosz-ukrán konfliktus során gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatai és döntései miatt.

marc-15-

Ezek után következett az ellenzék 48-as követelések nyomán összeállított 12 pontja, amelyeket a pártok vezetői mutattak be: Donáth Anna, Karácsony Gergely, Jakab Péter, Schmuck Erzsébet, Tóth Bertalan és Dobrev Klára. 


Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, a sajtószabadság helyreállítását követelte, és így az orosz és fideszes propaganda eltörlését, illetve kiállt a sztrájkoló tanítók és tanárok mellett. Az oktatáshoz kapcsolódóan kiemelte, hogy nem propagandaminiszterre, hanem egészségügyi és oktatási miniszterre van szüksége Magyarországnak.


Karácsony Gergely Párbeszéd-társelnök, Budapest főpolgármestere a magyarok valós képviseletét biztosító parlamentet és a jogállam helyreállítását követelte, valamint törvény előtti egyenlőséget nemi, etnikai, vallási és szexuális orientációtól függetlenül. Az ellenzéki politikus a fideszes gyűlöletpolitikát támadta. "Meg kell védenünk a gyermekeinket a Fidesztől és az általa képviselt gyűlöletpolitikától. Ezért meg kell becsülni a tanárainkat, akiket most a hatalom fenyeget, de ők mégis kiállnak magukért. Ezért holnap mi is álljunk ki a pedagógusok mellett" – mondta.


Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hozta szokásos stílusát: "Április 3-án vesszenek a gengszterek, vesszen a köpcös!" – mondta. Beszédében megemlítette Mészáros Lőrincet, akit Széchenyi Istvánnal mért össze: míg az előbbi saját vagyonát áldozta fel az országért, addig "Lölő a magyarok pénzét veszi el és lopja el." Kifejtette továbbá, hogy az ellenzék egységet alkot, az erejük ebben az egységben van, a Fideszé viszont a gyűlöletben.


Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke szerint el kell törölni a földtörvényt, és a magyar gazdákat segíteni, nem az oligarchákat, amelyhez a független igazságszolgáltatás helyreállítása is szükséges, így az ügyészség felszabadítása Polt Péter hatalma alól.


Utána Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke következett, aki szerint a Magyar Nemzeti Banknak a magyarokért kell dolgoznia, nem pedig a forint gyengítésén, amelyen csak a Fidesz nyerészkedik. A politikus ezt követően arról beszélt, hogy hatékonyabb hadseregre van szükség, emellett azt is kiemelte, hogy alacsonyabb árak, valamint emelkedő nyugdíjak és fizetések kellenek. 


Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az egyetemi oktatás szabadságára és a tudásra helyezte a hangsúlyt, amelyet a Fidesz azért akar elvenni, mert szabadság csak addig van, ameddig hozzáférünk az információkhoz. Emellett kiemelte az euró bevezetésének fontosságát, hogy a magyar megtakarítások valójában megőrizzék az értéküket, és hogy ezzel jelezzük, hogy a nyugathoz, az Unióhoz tartozunk. 

marc-15
Az ellenzéki felszólalók után következett Donald Tusk, aki kifejtette, hogy ez egy történelmi pillanat, ki kell állni a szabadság és a szolidaritás mellett, ahogy régen a történelem során, és nemet kell mondani Putyinra és barátaira (az Európai Néppárt lengyel elnökének beszédéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben).

 

Ezek után felvezette Márky-Zay Pétert, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjét a színpadra. Márky-Zay Péter először kontrasztot állított a múlt és jelen között: mint mondta,

régen a magyar embereket megbecsülték, tisztelték külföldön, jó volt magyarnak lenni, ma azonban egyetlen személynek köszönhetően már nem egy nép vagyunk, mivel egy személy kisajátít minket, azaz nem mással azonosítanak bennünket, mint Orbán Viktorral, egy arccal. Egy olyan arccal, akit a szélsőségesek tapsolnak meg Európában, és aki megmondja, ki magyar, és ki nem.

Az ellenzék egy gondoskodó, szolidáris, szerető és igazságos országban hisz, ahol versenyképes tudás után versenyképes bér jár, ahol a korrupció után elszámoltatás van, ahol az újságírók helyett a terroristákat üldözik, és ahol a fiatalok nem nyugatra mennek, hanem hazajönnek Magyarországra, hogy a magyar gyermekeiket itt nevelhessék fel Magyarországon. A beszéde végén hozzátette:

Az igazság erejében hiszek, a jó a végén mindig győz a gonosz felett.

A miniszterelnök-jelölt felszólalása után, a rendezvény végén, a pártok elnökei és az ellenzéki összefogás 106 egyéni választókerületben induló jelöltjei felvonultak a színpadra, ahol egy közös kép készítése után újra felcsendült az ellenzéki kampánydal, amely után végetért az ellenzék március 15-ei megemlékezése (az ellenzéki kormányfőjelölt beszédéről bővebben itt olvashat).

 

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló