Megérkezett az idei első hó
A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.
Még véletlenül sem szeretném megzavarni a magyar szórakoztatóipar és celebvilág pestis doktorának, Puzsér Róbertnek a rendelését. Egyik legutóbbi páciense Puskás Péter, azonban olyan különleges módon reagált az őt ért vádakra, ami felvet néhány talán eddig felvetetelen – és ily módon megválaszolatlan – kérdést. Puzsér összefoglalóan, egy "személyiség nélküli", "hitvány kis szarházinak" nevezte Puskást, akinek – közel negyven évesen – erre a reakciója az volt, hogy szülei útján vendégségbe, családi ebédre hívta a durván sértő őszinteséggel fogalmazó kritikust.
Ha egy negyven felé járó férfi ember, bármilyen dolgát, különösen, ha az őt ért sérelmek kezelését, a szülein keresztül intézi, az már önmagában is felvet erkölcsi-emberi aggályokat. De mindez a gesztus ráadásul nem önmagában áll. Mert miközben a médiában befolyásos, írásaival, műsoraival komoly társadalmi hatást, sőt néha még ízléskorrekciót is kiváltó,"nagyhatalmú" Puzsér Róbertet családi ebédre invitálja a "lehitványkisszarházizott" énekes, addig az őt – egyébként kultúrált-elemző stílusban kritizáló – Bakács Tibor Settenkedőnek röviden, vitát jól érzékelhetően nem nyitva vet oda egy megvető párhuzamot. Azt tudniillik, hogy míg Bakács lopott szalámit zabál, ő vegán.
A legkevésbé sem Puskás Péter miatt, hanem önmagában is fontos kérdés: hús- és állati kizsákmányolástól mentes táplálkozás és életmód önmagában lehet-e alapja erkölcsi büszkeségnek? Én vegánként hiszem, hogy elvben lehet. Hiszen mindenki, aki nem egészségügyi okokból, hanem valamifajta erkölcsi-etikai alapon mond le az állatok meggyilkolásával, és rettenetes kihasználásával járó javakról, az egyfajta, magára nézve kötelező erejű önmegtartóztatást gyakorol, aminek igenis lehet többlet erkölcsi ereje.
A kérdés számomra inkább csak az, hogy egy ilyen, vegánságból adódó erkölcsi fölényt kivel szemben, és milyen helyzetben erkölcsös és mikor mélységesen erkölcstelen kreditként beváltani?
Nos, Puskás Péter esetében ez elég aggasztó képet mutat.
Mert miközben Puskás az erős és befolyásos támadóját, a legkevésbé sem vegán Puzsért, ebédelni hívja, addig a hosszú évek óta földön fekvő, gyakorlatilag erkölcsileg, egzisztenciálisan az utóbbi években többszörösen kivégzett Bakácsot, a húsevésével alázza. Ráadásul a híres és befolyásos körökben mozgó Puskás Péternek bizony lett volna számos lehetősége a húsevés és vegánság erkölcsi kérdéseiben Bakács Tibor Settenkedőnél relevánsabb figurák társaságában is hitet tennie.
Például amikor Nagy Istvánnal, a vágóhidak, és a húsevés fokozásának fontosságát harsogó, az izraeli állatvédők olvasatában a holokauszt kegyetlenségével vetekedő nagyüzemi állattartás, a kölyök bárányok, és csecsemő malacok vágóhídra szállítását propagáló fideszes mezőgazdasági csúcsminiszterrel tolta az egymás seggét nyaló politikai marketinget... A Nagy Istvánnal közös facebooknyílvános faültetéseken rákérdezhetett volna arra is, hogy a Vadászati Világkiállítás ellen csendben, békésen és méltósággal tüntető hazai vegánokat, mégis hogy merészeli a kormány ökoterroristának minősíteni? Arról is elbeszélgethetett volna befolyásos miniszter barátjával, hogy a magyar kormány miért tol évek óta százmilliárdokért médiakampányt az "egészséges és vitamindús" sertéshús fogyasztásának fokozásáért, miközben Puskás Péter hozzám hasonlóan pontosan tisztában van vele: ezeknek a halálra gyötört, kínhalállal elpusztított, brutálisan hormonkezelt állatoknak a húsa, még akkor sem lenne egészséges, ha maga a húsevés az lenne.
Puzsér Róbert utóbb külön posztot szentelt annak, hogy Puskás Péter milyen gátlástalanul reklámozta egy tehetségkutató műsor zsűri tagjaként a Red Bull-t, nem elégedve meg a műsorért kapot sztárgázsival. Én úgy gondolom, Puskásnak nem bűne, ha egy szponzorát – idén például a Fordot – megpróbálja a törvények betartása mellett minél hatékonyabban kiszolgálni.
Puskás sokkal inkább attól gyomorforgató, hogy – meggyőződéses és magáról folyamatosan hirdetett – vegán életmódját egy gyenge, lényegében védekezésre képtelen ember elleni erkölcsi fölényeskedésre használja. Miközben a vágóhidakat megnyitó, a disznóvágásokon agyonszurkált és élve kivéreztetett állatok megmerevedett tetemével pózoló hatalmasságok társaságában diszkréten hallgat arról, amire egyébként – szerintem – büszke lehetve: erkölcsi alapú vegánságára.
Talán emlékszik még Puskás Péter arra a nagyszerű tiltakozásra, ahol jobb és baloldali, liberális és nemzeti radikális emberek, szinte egymásba karolva vonultak – vele és velem együtt – Komárom főutcáin, ahol egy óriási csincsillatelep ellen demonstráltunk (lásd a fenti fotót!). Ahol ezeket az ártatlan, ártalmatlan és kedves állatokat, tízezerszámra nyúzzák meg a szőréért, csak azért, hogy valaki az éppen aktuális divatlan megfelelő ruhát húzhasson. Ezen a komáromi tüntetésen is sok hozzáértőtől elhangzott: ilyen és ehhez hasonló haláltáborok csak a magyar törvényi szabályozás cinkosan megengedő mivolta miatt élhetnek és virulhatnak – hogy kínozzanak és gyilkoljanak.
Szóval, kedves Puskás Péter, én a helyedben gyors és határozott stratégiát váltanék:
a nagy valószinűséggel súlyosan nélkülöző Bakács Tibor Settenkedőt hívnám meg egy családi vegán ebédre, és Nagy István agrárminisztert kérném számon a féktelen szalámi zabálása és a kormány rendszerszintű korrupcióból adódó közpénz lopása miatt.
A szerző a kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke.
