Nyolc óra talpon – a munkavédelmi cipő nem lábjegyzet!

Egy új munka előtt rengeteg mindent szeretnék tisztázni: mikor kezdődik a műszak, merre találom a bejáratot, és vajon az első nap végére sikerül-e megjegyeznem mindenki nevét. A cipő kérdése valahogy mindig a lista végére kerül. Pedig egy raktárban, gyártócsarnokban vagy építkezésen hamar kiderül, hogy a lábamnak nem elég jó benyomást keltenie: egész nap helyt kell állnia. Ráadásul lehetőleg úgy, hogy estére ne a cipőm levétele legyen a nap legboldogabb pillanata.
A munkaköri leírás többet árul el, mint a cipősdoboz
Egy új állásnál elsőként általában a fizetés, a műszakbeosztás és a bejárás kerül szóba. Pedig ha Egerben vagy a környékén raktári, gyári vagy építőipari munkáról van szó, legalább ennyire fontos tisztázni, milyen körülmények várnak rám a munkaterületen. Nem mindegy, hogy órákon át egy gép mellett állok, folyamatosan mozgok a raktárban, vagy egy építkezés egyenetlen talaján dolgozom. A csúszós üzemi padló, a rakodás közben leeső tárgyak és az építési törmelék ugyanis egészen eltérő védelmet követelhetnek meg. Az Allegro kínálatában az Engelbert Strauss munkavédelmi cipők között böngészve ezért a fazon és az ár mellett a védelmi tulajdonságokat is alaposan szemügyre veszem. A sportos megjelenés persze kellemes ráadás, de egy munkavédelmi cipőnek elsősorban nem a tükör előtt kell bizonyítania. A nézelődés azonban még nem jelent vásárlást. Előbb a munkáltatóval kell tisztázni, milyen védelmi besorolás szükséges az adott munkakörhöz, és milyen felszerelést biztosítanak. A munkavégzéshez előírt egyéni védőeszközről ugyanis a munkáltatónak kell térítésmentesen gondoskodnia. Így elkerülhető, hogy valaki saját pénzből vásároljon egy remeknek tűnő cipőt, amelyről az első munkanapon kiderül, hogy éppen arra a feladatra nem alkalmas, amelyre felvették.
A titokzatos betűk mögött nagyon is konkrét védelem van
Az S1, S1P vagy S3 jelölések első látásra inkább raktári cikkszámoknak tűnhetnek, pedig fontos különbségeket takarnak. Az EN ISO 20345 szabványnak megfelelő biztonsági cipők alapvető eleme a lábujjakat óvó orrmerevítő, amely készülhet acélból, alumíniumból vagy kompozitanyagból is. Az S1 kategória például bizonyos beltéri munkakörökhöz lehet megfelelő, míg az S1P már a talp átszúrásával szemben is védelmet nyújt. Az S3 további tulajdonságokkal rendelkezik, például nedvességnek ellenálló felsőrésszel és profilozott járótalppal. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a cipő teljesen vízálló. Ha rendszeresen nedves környezetben dolgozom, a teljes lábbeli átázással szembeni ellenállását is figyelembe veszem. A szabvány 2022-es frissítésével bevezetett S7 besorolás már erre is kiterjed. A csúszásállóság szintén lényeges szempont. A megújult előírásokban szereplő SR jelölés azt igazolja, hogy a cipő egy kiegészítő csúszásállósági vizsgálaton is megfelelt. Hogy melyik kategória az optimális, azt mindig az adott munkakör kockázatai döntik el. A betűkombinációkat tehát nem kell kívülről fújni, de a jelentésüket érdemes ismerni. Ezúttal a kisbetűs rész valóban a viselő érdekeit szolgálja.
A raktár, az üzem és az építkezés három külön világ
Még két hasonló munkakör között is lehetnek meglepő különbségek. Egy raktárban például nem mindegy, hogy fűtött csarnokban vagy hűtött helyiségben telik a műszak. A gyártóüzemekben pedig az sem mellékes, milyen termékekkel dolgozom: érzékeny elektronikai alkatrészek közelében például speciális ESD-tulajdonságokra is szükség lehet, ami nem azonos az általános antisztatikus kialakítással. Az építőiparban az évszakok is beleszólnak a választásba. Ami nyáron kényelmes és praktikus, az a téli hidegben már korántsem biztos, hogy ideális. A szármagasság, az anyaghasználat és a kialakítás ezért mindig az adott feladathoz igazodjon. Egyetlen cipőtől ugyanis aligha várhatom el, hogy minden munkaterületen és minden évszakban egyformán jól teljesítsen. A sokoldalúság szép tulajdonság, de a munkavédelemben nem érdemes mindent egyetlen pár lábbelire bízni.
A nyolcadik óra az igazi cipőteszt
A megfelelő méret kiválasztásánál nem elég tudnom, mekkora utcai cipőt hordok. A különböző kaptafák, az orrmerevítő kialakítása és a munkazokni vastagsága egyaránt befolyásolják a kényelmet. Online vásárlásnál ezért először pontosan megmérem a lábfejem hosszát, majd összevetem a kiszemelt modell mérettáblázatával. A vásárlói véleményeket is átolvasom, különösen azokat, amelyek a méretezésről és az egész napos viselhetőségről szólnak. A súlyra, a szellőzésre és a sarokrész kialakítására szintén figyelek, hiszen nyolc óra talpon egészen más, mint néhány lépés a nappaliban. A merev orrész esetében pedig különösen nem bízom a „majd betörik” ígéretében. Ebből az alkudozásból ugyanis aligha a lábam kerülne ki győztesen. A rendelés előtt a cserefeltételeket, a pontos típust, a tanúsított tulajdonságokat és a gyártói dokumentációt is ellenőrzöm. Megérkezés után pedig tiszta, beltéri felületen győződöm meg az illeszkedésről. A későbbiekben a kopást és az esetleges sérüléseket is szemmel tartom, hiszen egy munkacipőnek nemcsak az első műszakban kell bizonyítania.
Jobb lábbal kelni – nemcsak szófordulat
A munkavédelmi cipő kiválasztása végül sokkal többről szól, mint a megfelelő méretről vagy egy hangzatos műszaki besorolásról. Egy igazán jó lábbeli megbízható társ a mindennapokban: alkalmazkodik a feladatokhoz, kényelmes, és nem vonja el a figyelmemet arról, amiért tulajdonképpen munkába mentem. Egy új állás önmagában is tartogat elég kihívást, ezért legalább a cipőmre szeretnék biztos pontként számítani. Sőt, talán az a legnagyobb elismerés, ha egy hosszú műszak után egyetlen történetem sincs róla. Mert egy jó munkavédelmi cipőnek nem kell főszereplővé válnia ahhoz, hogy kiválóan teljesítsen.
(Szponzorált tartalom)
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!























