Egy 12 éves tarnazsadányi kislányt fenyegettek meg azzal, hogy kompromittáló felvételeket tesznek közzé róla az interneten. A gyermek félelmében meglopta a saját szüleit és pénzt és aranyékszereket adott át a zsarolóknak. A Hevesi Járási Ügyészség vádirata szerint a bűncselekménnyel okozott kár meghaladta az 1,5 millió forintot. A sértett családja azonban felháborítónak tartja, hogy az ügyészség a vádlott nővel szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A Hevesi Járási Ügyészség 2026. augusztus 27-én kelt vádirata szerint 2025 decemberében kezdődött az a zsarolási ügy, amelynek sértettje egy akkor 12 éves tarnazsadányi kislány volt. A gyermek és az elkövető lánya korábban baráti kapcsolatban álltak egymással. Az elkövető egy női személy, aki ennek révén ismerte a sértettet, valamint a családját.

A nő 2025 decemberében megkereste a kislányt, hogy elmondja, hogy róla készült kompromittáló felvételek kerülhetnek fel az internetre. A vádirat szerint a gyermek azt hitte, hogy egy ismeretlen férfi rendelkezik ilyen felvételekkel, és segítséget kért azok eltávolításához. Az ügyészség álláspontja szerint azonban a nő nem segített a gyermeknek, hanem kihasználta annak félelmét és kiszolgáltatott helyzetét.

Pénzt és aranyékszereket követelt a gyermektől

A nő azt állította a kislánynak, hogy kapcsolatban áll azokkal, akik a felvételekkel rendelkeznek, és közvetítőként segíthet megakadályozni azok nyilvánosságra kerülését. A gyermeknek azt mondta, hogy amennyiben nem fizet, a felvételeket közzéteszik az interneten, ami számára súlyos következményekkel járhat.

A kislány a fenyegetésektől megijedt, és a család otthonából pénzt, illetve aranyékszereket vitt el, amelyeket a vádlott utasításainak megfelelően adott át. A vádirat szerint a nő azt is elhitette a gyermekkel, hogy az ügyben további személyek is érintettek, és a pénz átadásával elkerülhető a felvételek nyilvánosságra hozatala. A gyermek a követeléseket teljesítette, mert attól félt, hogy a róla készült felvételek megjelennek az interneten.

Több mint 1,5 millió forintos kár keletkezett

A nő 2025 decembere és 2026 februárja között több alkalommal vett át pénzt és ékszereket a gyermektől. Az ügyészség a bűncselekménnyel okozott kárt 1 592 000 forintban állapította meg.

A dokumentum szerint a vádlott a megszerzett aranyékszerek egy részét zálogházban értékesítette, a pénzt pedig saját céljaira fordította. A sértett családja korábban ennél lényegesen nagyobb, mintegy négymillió forintos veszteségről számolt be. A vádiratban szereplő összeg így eltér a család által közölt értéktől.

A dokumentum szerint a vádlott a cselekményt beismerte, ugyanakkor az ügyészség által megállapított kár és a család által említett teljes veszteség közötti különbség további tisztázást igényel.

Az ügyészség két bűncselekmény miatt emelt vádat

A Hevesi Járási Ügyészség a nővel szemben két bűncselekmény miatt emelt vádat.

Az egyik a Büntető Törvénykönyv 367. § (1) bekezdésébe ütköző zsarolás bűntette, a másik pedig a Btk. 208. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, kiskorú veszélyeztetésének bűntette.

A vádirat szerint a nő a gyermeket fenyegetésekkel vette rá arra, hogy a család vagyonából pénzt és ékszereket adjon át neki. Az ügyészség azt is megállapította, hogy a vádlott magatartása alkalmas volt a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődésének veszélyeztetésére. A vádirat külön kitér arra, hogy a gyermek a történtek következtében pszichésen megterhelődött, és pszichológiai segítségre szorult.

Felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott az ügyészség

A vádirat szerint az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság a vádlottat a bűncselekmények elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélje, annak végrehajtását azonban próbaidőre függessze fel. Az ügyészség emellett vagyonelkobzás elrendelését is kérte, valamint azt, hogy a vádlott viselje a büntetőeljárás költségeit.

A vádirat 1 év 6 hónap végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, 3 év foglalkozástól eltiltást és pénzbüntetést indítványoz kiszabni a vádlottal szemben.

A szülők szerint a javasolt büntetés nincs arányban azzal, hogy a vádlott egy 12 éves gyermek rettegését használta ki, ráadásul olyan személy volt, akit a kislány korábban ismert és akiben megbízott.

A gyermek pszichés állapotára is hatással voltak a történtek

A vádirat részletesen foglalkozik a zsarolás gyermekre gyakorolt következményeivel. Az ügyészség megállapítása szerint a kislányt a fenyegetések és a folyamatos nyomásgyakorlás jelentősen megviselték.

A gyermek szorongott, félt a felvételek nyilvánosságra kerülésétől, és a történtek miatt pszichológiai segítségre volt szüksége.

A vádirat szerint a vádlott magatartása nemcsak vagyoni kárt okozott, hanem a sértett érzelmi fejlődését is veszélyeztette. A dokumentum alapján a gyermek a történtek idején különösen kiszolgáltatott helyzetben volt, a vádlott pedig tudatosan használta ki ezt.

A család egy korábbi zsarolási üggyel hasonlítja össze az esetet

A sértett hozzátartozói egy másik, korábban Tarnazsadányban történt zsarolási ügyet is felidéztek. Elmondásuk szerint abban az esetben két férfi egy pizzériát fenyegetett meg azzal, hogy az éttermet teszik felelőssé egy állítólagos ételmérgezésért, amennyiben nem kapnak pénzt. A család tudomása szerint az ügyészség ott négy év letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A hozzátartozók szerint nehezen érthető, hogy egy vendéglátóhely sérelmére elkövetett zsarolás esetében súlyosabb büntetés merült fel, mint egy gyermek megfélemlítésével, jelentős anyagi károkozással és pszichés következményekkel járó ügyben.

Továbbra is kérdéses, mi indokolja a büntetési indítványt

A vádirat alapján az ügyészség maga is súlyosnak értékelte a történteket, hiszen a zsarolás mellett a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt is vádat emelt. A család ugyanakkor azt szeretné megtudni, hogy milyen körülmények alapján tartotta elegendőnek az ügyészség a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Az ügyben a bíróság dönthet a vádlott büntetőjogi felelősségéről és az esetleges büntetés mértékéről.

A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyermekek internetes fenyegetésekkel szembeni kiszolgáltatottságát a környezetükben élő, általuk ismert felnőttek is kihasználhatják.

A tarnazsadányi ügyben a család most azt várja, hogy a büntetőeljárás a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény súlyát megfelelően tükröző döntéssel záruljon.

Az ügy azonban másik furcsa szálat is tartogat: verekedés, garázdaság és még Pócs János neve is előkerül az ügyben

A sértett édesapja lapunknak elmesélte egy másik szempontból is az eset folytatását. Elmondása szerint a feljelentés napját megelőzően még beszéltek a vádlott férjével, azonban másnap este már 10 fős, botokkal felfegyverkezett tömeghez kellett kimennie a testvérével. Sajnos tettlegesség is kialakult és a testvérének komolyabb kézsérülése is lett, azonban garázdaság miatt őt, a testvérét és a feleségét gyanúsították meg, tudomásuk szerint a felfegyverkezett tömegből senkit.

Mivel korábban szerepelt az országos botrányt kiváltó Lázár kijelentés helyi keretezésében, szerinte kivívhatta Pócs János haragját és talán ezért nem haladnak megfelelően az ügyészségi eljárások.

Korábban Lázár János úgy fogalmazott, hogy a cigányság wc pucolásra alkalmas, ez aztán gyorsan elterjedt az országban. Pócs János, aki ugyan másik megyében volt országgyűlési képviselő a fidesz színeiben, beleszólt a Jászságon túli, dél-hevesi események alakításába is. Egy gyöngyösi fórumon, ahol Lázárt szembesítették korábbi szavaival az akkori ellenzékiek, egy olyan csavart tettek a történetbe, hogy mintha az ellenzékiek megtámadtak volna egy közmunkást, aki később bevallotta, hogy ő csak a pénzért állította ezt. A jelen zsarolási ügy sértettjének édesapja, a település egykori alpolgármestere még atv hírek előtt jelezte a fideszes politikus irányába, hogy nem az ellenzék művelte a botrányt, hanem lefizették azt, aki eljátszotta, hogy megverték. Ettől függetlenül a köztévében lement az adás.

A sértett édesapja szerint mindenképpen megkérdőjelezhető, hogy a kislány elkövetőjével szemben mennyire enyhe büntetést javasoltak, illetve, hogy ellenük indultak csak garázdaság miatt eljárások.

Szerkesztőségünk kérdésekkel fordult az ügyészséghez, amint válaszolnak, közöljük.

Megkerestük a sértett kislány jogi képviseletét ellátó büntetőjogászt, dr. Novák Péter ügyvédet, aki kérdésünkre röviden összefoglalta a történteket:

„A nyomozó hatóság kezdetben zsarolás bűntettének alapesetével és nem a minősített változatával, a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettével gyanúsította meg az elkövetőt és ezzel a minősítéssel le is zárta volna a nyomozást. Szemet szúró volt az is, hogy a kiskorú veszélyeztetése fel sem merült a nyomozó hatóságban. Természetesen ez ellen kifogással éltünk és ennek hatására lett meggyanúsítva az elkövető kiskorú veszélyeztetésének bűntettével is. A bíróságra benyújtott vádirat helyes minősítése azonban súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette, ugyanis álláspontom szerint egy 12 éves gyermek érzelmi, erkölcsi fejlődését súlyosan fenyegeti és akár egész életére kihatással lehet egy ilyen bűncselekmény. Ezt az észrevételünket természetesen benyújtottuk az ügyben eljáró Hevesi Járásbíróságra is, ugyanis a Büntetőeljárási Törvény értelmében a bírónak jogában áll megállapítani azt, hogy a vádlott cselekménye a vádtól eltérően súlyosabban minősülhet. Bízunk abban, hogy a bíróság megállapítja a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás minősítését, melyet nyilvánvalóan a Hevesi Járási Ügyészségnek is értékelnie kell majd a büntetés kiszabási indítványában. A bírói gyakorlat kiemelt figyelmet fordít ugyanis a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén arra, hogy a kiszabott büntetések kellő visszatartó erővel szolgáljanak a társadalom számára.”

indexkép: illusztráció, MI