Kudarcot vallott az Orbán-kormány reformja és a tankötelezettség korhatárának csökkentése.

Újra átszervezik a szakképzési rendszert, mert szakértők szerint a reform totális kudarcnak bizonyult  – írja a Népszava a birtokába került szakértői háttéranyag alapján. A napilap azon információját, hogy 16-ról 17-re emelnék a tankötelezettség korhatárát, utólag cáfolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

- Az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből - írta a tárca.

A Szakképzés 4.0 című dokumentum Orbán Viktort idézi, miszerint elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, hiszen a jövőben az alacsony képzettséggel is betölthető, betanított, operátori munkahelyek száma várhatóan nagymértékben csökken.

A dokumentum elismeri, hogy az eddigi szakképzési politika totális kudarc, a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken. Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya.

A stratégia szerint többek között megújítanák az állami szakképző intézményeket, és orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe. Műhelyiskolákat indítanának azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát.

Megújítanák az ösztöndíjrendszert is annak érdekében, hogy a diákok „a gazdaság szempontjából fontos” szakmákat válasszanak. Csökkentenék a diákok terheit, a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak pedig speciális életpályamodellt építenének ki. Létrehoznának egy munkaerő-piaci előrejelző rendszert is azért, hogy a gazdaság igényeihez alakíthassák a képzési szerkezetet.

(Fotók: MTI)