Rég nem látott mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most – írja a Népszava.

A nagyobb felsőoktatási intézmények esetében 10-20 százalék közötti visszaesés volt a jelentkezések számában: a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Egyedül az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érintette kevésbé a csökkenés: oda a 2019-es 24,7 ezerhez képest most 24,1 ezren próbálnak bejutni.

Még nagyobb veszteséget jelent a felvételizők számának visszaesése a kisebb egyetemeknek. A Miskolci Egyetemre például 21 százalékkal kevesebben felvételiztek, mint tavaly, míg a Pannon Egyetem esetében 25 százalékos, a Kaposvári Egyetemen 31 százalékos, a Széchenyi István Egyetemen 34 százalékos, a Szent István Egyetemen 36 százalékos volt a csökkenés. A Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.

 Legutóbb 2013-ban volt nagy visszaesés, de az sem akkora, mint a mostani. Fotó: MTI

A Népszava szerint a mostani adatok alapján a pedagógusképzés különösen rosszul szerepelt: míg tavaly 17,4 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra, idén már csak 11,1 ezren - ami 37 százalékos visszaesés. Nahalka István oktatáskutató azt nyilatkoztva a lapnak, hogy mindez azt mutatja, a tanári pálya továbbra sem vonzó, mert a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb, hogy baj van a közoktatásban, az iskolák pedig nem a legjobb munkahelyek.

Nahalka úgy véli, hogy a felsőoktatásba jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését nem feltétlenül lehet csak demográfiai okokkal magyarázni, több tényezőis állhat a háttérben. Egyrészt tovább nőhetett azok száma, akik inkább külföldi egyetemekre felvételiznek, emellett sokan vannak, akik nem egyből az érettségijük évében akarnak továbbtanulni. Ezen kívül az oktatáskutató szerint befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.

(Indexkép: gyongyos.uni-eszterhazy.hu)

Már az egri egyetem is bejelentette: kiadják a hiányzó nyelvvizsga miatt beragadt diplomákat