Kilenc évre megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden. A Tisza Párt által jelölt Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt egyaránt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott, majd esküt tett a parlament előtt.

A testület új tagjai különböző jogterületekről érkeznek. Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kovács András György közigazgatási jogász, kúriai tanácselnök bíró. Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Orosz Árpád Gábor polgári jogász, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője, Szomora Zsolt pedig habilitált egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettese.

Az új tagok megválasztására azért volt szükség, mert az Alaptörvény júliusban elfogadott tizenhetedik módosítása hetven évben határozta meg az alkotmánybírói tisztség felső korhatárát. Emiatt szeptember elején lejárt Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán megbízatása. Novemberben Czine Ágnes elnökhelyettes tizenkét éves mandátuma is véget ér.

A módosítás az alkotmánybírók megbízatását tizenkét évről kilenc évre csökkentette. A testület tagjait továbbra is titkos szavazással, az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával választják meg.

A Fidesz és a KDNP nem vett részt a választásban. A két párt korábban illegitimnek és az alkotmányosság megcsúfolásának nevezte az eljárást, képviselőik pedig még a titkos szavazás elrendelése előtt kivonultak az ülésteremből. A Mi Hazánk részt vett a folyamatban és saját jelölteket is állított, őket azonban az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága nem támogatta.

A hétfői bizottsági meghallgatásokon az öt megválasztott alkotmánybíró a jogállamiság helyreállításáról, az alapjogok védelméről és az Alkotmánybíróság iránti közbizalom megerősítéséről beszélt.

Chronowski Nóra a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte az alkotmányosság legfontosabb értékeinek. Hangsúlyozta az egyének, a kisebbségek és a sérülékeny csoportok védelmét, valamint azt mondta: egy jogszabály megsemmisítését nem az alkotmányos átalakulás kudarcának, hanem annak bizonyítékának tekintené.

Kovács András György szerint újra kell éleszteni a Sólyom László vezette, rendszerváltó Alkotmánybíróság által megteremtett joggyakorlatot. Ligeti Miklós az intézmény újragondolását és újjáépítését nevezte a következő időszak legfontosabb feladatának, a jelenlegi testületet pedig „foglyul ejtett Alkotmánybíróságnak” minősítette.

Orosz Árpád Gábor a hiteles és független alkotmánybírók szerepét hangsúlyozta a közbizalom helyreállításában. Szomora Zsolt az alkotmányos párbeszéd mellett érvelt, szerinte a hatalmi ágak megosztását nem szembenállásként, hanem egymásra reflektáló intézmények együttműködéseként kell értelmezni.

A parlament július végén már megválasztott egy új alkotmánybírót: Hende Csaba helyére Sonnevend Pál, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékán került a testületbe.

indexkép: MTI, Hegedűs Róbert