Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta az állambiztonsági iratok nyilvánosságát szabályozó törvényt. Az első dokumentumokat októberben teszik közzé, a teljes iratanyag azonban csak több lépcsőben válik hozzáférhetővé.

Kedd délelőtt 149 igen szavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés az ügynökakták nyilvánosságáról szóló új jogszabályt. Nemmel egyetlen képviselő sem szavazott, a Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait pedig elutasította a parlamenti többség. A törvény október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.

Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után azt írta: 36 év késéssel, a Tisza javaslatára született döntés az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. Bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz képviselői nem támogatták a javaslatot.

A kormány július végén nyújtotta be az előző rendszer titkosszolgálati tevékenységének szélesebb körű feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot. A kabinet szerint a rendszerváltás óta több kísérlet is történt a kommunista diktatúra állambiztonsági múltjának megismerésére, ezek azonban nem vezettek teljes körű eredményre.

Az új szabályozás értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feladata lesz, hogy az eddig titkos iratok minél egyszerűbben és szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. Ennek érdekében online felületet hoznak létre, ahol több lépcsőben teszik közzé a dokumentumokat.

Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma válhat megismerhetővé. A beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökre, informátorokra és titkos megbízottakra vonatkozó személyi iratokat, köztük a B dossziékat és B mappákat legkésőbb 2027. február 25-ig hozzák nyilvánosságra.

indexkép: Magyarország Kormánya