Nincs észszerű magyarázat arra, miért nem számoltatták még el az MNB-ügy felelőseit
A Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli ügy mintegy 300 milliárd forintos közpénzveszteséget okozhatott, miközben másfél évnyi nyomozás után sincsenek elszámoltatva azok, akik felelőssé tehetők a történtekért – erről beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában.
Ligeti szerint különösen nehezen magyarázható a helyzet annak fényében, hogy az ügyészség tájékoztatása alapján már 91 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani az eljárás során.
A Transparency International jogi igazgatója úgy fogalmazott: ha a hatóságok már ilyen nagyságrendű vagyont azonosítottak és biztosítottak, akkor nincs elfogadható magyarázat arra, hogy a felelősségre vonás miért nem történt meg. Ligeti nemcsak Matolcsy György korábbi jegybankelnök, hanem az MNB-alapítványok vezetésében részt vevő személyek esetleges felelősségét is felvetette.
Az MNB-alapítványok ügyében indult nyomozás korábban rendőrségi kézben volt, majd a választás után a Legfőbb Ügyészség átvette az eljárás egyik ágát. A 24.hu májusi beszámolója szerint az ügyészség akkor azzal indokolta a lépést, hogy egy év alatt nem történt érdemi előrelépés, és gyanúsításra sem került sor. A rendőrség ugyanakkor arra hivatkozott, hogy rendkívül összetett pénzügyi tranzakciókat és több tízezer adatot kellett feldolgozni.
Ligeti arra is figyelmeztetett, hogy önmagában a jogszabályok megváltoztatása nem feltétlenül gyorsítja fel az elszámoltatást. Szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy a nyomozóhatóságok, az ügyészség és a bíróságok rendelkeznek-e elegendő szakemberrel, illetve megfelelő technikai, pénzügyi és logisztikai háttérrel.
A lélegeztetőgép-beszerzéseket is elővette
Ligeti az interjúban a koronavírus-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzésekről is beszélt. Elmondása szerint a Transparency International Magyarország már öt-hat éve foglalkozik az üggyel, és a korábbi külügyminisztériumi beszerzések esetében szintén mintegy 300 milliárd forintos nagyságrendről lehet szó. A szervezet dokumentumokkal is segítette az ügyben tett feljelentést.
Szóba került az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szerepe is. Ligeti szerint a korrupciós ügyek feltárásában nem az egyes szervezetek versengésére, hanem együttműködésére lenne szükség. Az új hivatal bizonyos ügyeket akár vádemelésig is vihet, ugyanakkor a már bírósági szakban lévő eljárásokat nem vonhatja el az addig eljáró hatóságtól.
Ligeti korábban maga is pályázott az NVVH elnöki posztjára. A parlamenti meghallgatásán az MNB-alapítványok ügyét, a lélegeztetőgép-beszerzéseket és a letelepedési államkötvényeket is azok közé az ügyek közé sorolta, amelyekkel szerinte az új hivatalnak érdemes lenne elsőként foglalkoznia.
indwxkép: MTI, Szigetváry Zsolt
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!