Magyarérettségi: tétel lesz a Horthy-korszak népszerű írója, érvelést és hivatalos levelet nem kell írni

Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából a Népszava cikke szerint.

A lap birtokába került tervezetben új tételként megjelentek a 20. századi határon túli magyar irodalom szerzői, köztük Wass Albert. A nyelvtörténet témakörében már meg sem említik a magyar nyelv finnugor származását a tételek között, helyette a "magyar nyelv rokonságának hipotézisei" kifejezés szerepel. Szakemberek szerint a vizsgakövetelmények abszolút múltközpontúak.   

A Népszava cikke szerint a tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták, többek között a Nemzeti Pedagógus Kar és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete – a Magyartanárok Egyesületének (ME) azonban nem küldték el, a tagjai csak nem hivatalos úton vethettek rá pillantást.

Az ME elnöke, Arató László a Népszavának azt nyilaktozta: mind a Magyar Közlönyben múlt hétfőn megjelent új vizsgamodell, mind az egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények abszolút múltközpontúak. Szerinte mindez nem más, mint a tavaly elfogadott, heves szakmai tiltakozások kereszttüzébe került új Nemzeti alaptanterv (NAT) "bebetonozása".

Az, hogy tíz életművet kell majd "megtanulni", abba az irányba mutat, hogy a műcímek bemagolása fontosabb lesz az értő műolvasásnál. A korábbi hat szerző életművében sem lehetett rendesen elmélyülni

– vélekedett Arató László.

Szerinte a Herczeg Ferenc életmű beemelésének a tételek közé nincs irodalomtudományi alapja, az csak ideológiai gesztus: a tervezet kidolgozói vele képviseltetik a Horthy-korszak irodalmát, miközben olyan jelentős XX. századi szerzők, mint Ottlik Géza vagy az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre nem szerepelnek a tételek között.

Emellett a tervezet szerint eltűnnek az olyan gyakorlati szövegalkotási feladatok, mint az érvelés, vitaindító és hivatalos levelek írása, ezek helyett „műveltségi tesztfeladatokat” vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy a lexikális ismeretekre, nem pedig az értelmező képességekre lesznek kíváncsiak, ami az ME elnöke szerint több évtizedes visszalépést jelent. Az összehasonlító elemzés helyét pedig a "témakifejtő esszé" veszi át, amit Arató László szintén korszerűtlen.

Az új érettségi modellt és vizsgakövetelményeket felmenő rendszerben, 2023 szeptemberétől tervezik bevezetni.