Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Magyarország nem szerepelt túl fényesen egy az országok választásainak tisztaságát vizsgáló kutatásban. A tanulmányt, ahol 2012 és 2021 közötti adatok összehasonlítsa alapján veszik górcső alá 169 állam választásainak integritását, az Electoral Integrity Project (EIP) készítette.
Az összpontszám fele
Egy ország nulla és száz pont között érhetett el eredményt a kutatásban, a magasabb szám, tisztább szavazást jelent - áll a tanulmányban, ami szerint
Magyarország nem remekelt tisztességes választásokban az elmúlt időszakban. Az EIP szakértői hazánknak csupán 52 pontot ítéltek meg, ilyen eredményt az afrikai Nigériának sikerült még elérnie.
Mint a Conversation írja, az EIP kutatói rendszerint a választások után egy hónappal álltak neki a munkának, konklúziót pedig a választási törvények; választási eljárások; körzethatárok; választói regisztráció; pártregisztráció; médiamegjelenések; kampányfinanszírozás; szavazási folyamat; szavazatszámlálás; eredmények; és választási hatóságok alapján vontak le.
Szinte mindenki előttünk Európában
A tanulmányozott államok között Magyarország csupán nyolc országot tudott megelőzni az európai térségben (a Conversation által közzétett táblázat Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt is ide sorolta - a szerk).
Az európai területeken vizsgált országok között egyébként Szerbia (33), Oroszország (32) és Fehéroroszország (26) kapta a legrosszabb pontszámot. A jelentés szerint a 2021-es orosz parlamenti választások után tovább hanyatlott a választások tisztasága az államban.
Mint kiemelik, a térségben "a média nagy mértékben segíti a jelenlegi kormány politikáját", illetve erőteljes "az újságírókkal szembeni megfélemlítés és erőszak".
A listán egyébként az Egyesült Államok (57) sem sziporkázik. Az EIP szerint az USA a legrosszabbul teljesítő liberális demokrácia, és az amerikai kontinens 29 állama közül csak tizenötödik, összesítve pedig csupán a hetvenötödik helyre sorolták.
A legtöbb pontot Finnország (88) kapta, a kutatásban pedig egy olyan általában pluralista médiakörnyezetű országként írják le, ahol a pártoknak és jelölteknek biztosított a közfinanszírozás. Az Európában vizsgált országok élén, Finnország mellett, két másik északi állam, Svédország (85) és Dánia (85) lett dobogós. A legrosszabb pontot összesítve a Comore-szigetek (9) és Szíria kapták (19).
A Conversation megjegyzi, választási folyamat leggyengébb része a politikusok és a politikai pártok pénzhez jutása és pénzköltése. A szervezet álláspontja, hogy kampánypénz származása nagyban befolyásolhatja egy jelölt ideológiáját vagy későbbi releváns politikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontját, és mint írják, rendszerint az is előfordul, hogy az a jelölt nyer, aki a legtöbb pénzt költi a kampányára.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexkép: Wikimedia Commons)
