Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Kedden megszavazta a fideszes kétharmad az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, melyet Kocsis Máté vezetésével több fideszes és KDNP-s képviselő nyújtott be a parlamentnek. A módosítást 140 igen, 36 nem szavazattal fogadta el a parlament – számolt be a 444.
EP- és helyhatósági választások egy időben
Az Alaptörvény módosítása lehetővé teszi, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezzék majd meg az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A 444 beszámolója szerint a parlamenti vita során a fideszes képviselők elsősorban spórolási szándékkal magyarázták a változás szükségességét, míg az ellenzéki képviselők azzal érveltek, hogy a kormány ismét politikai érdekei miatt módosítja az Alaptörvényt: mivel az európai parlamenti képviselőkről csak listán, az önkormányzatokról pedig vegyes rendszerben szavazunk, az ellenzéki pártok az első esetben külön indulhatnak, a településeken viszont az együttműködésben érdekeltek.
Mivel a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma nem rövidül le, az átütemezéssel az a helyzet állhat majd elő, hogy ahol 2024 májusában új polgármestereket és önkormányzati képviselőket választanak, ők csak az év októberében léphetnek majd hivatalba – addig pedig az elődjeik hónapokig abban a tudatban vezethetnék a településüket, hogy leváltották (erre a problémára korábban Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám is felhívta a figyelmet). A fideszes képviselők is elismerték, hogy látják, a javaslat politikai konfliktusokat szül, de mindenképp meg akarták lépni.
Jönnek a vármegyék és az ispánok
Szintén az Alaptörvény módosításával dőlt el, hogy a megyéket a kormány vármegyékké nevezik át. A "2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról" nevű törvényjavaslat elfogadásakor pedig az dőlt el, hogy a kormánymegbízottakat ezentúl "főispánoknak" kell hívni a kormány szándékai szerint. Ezekről a változásokról a parlamenti vita során a fideszes képviselők elmondták, hogy szerintük nem kell többet belelátni, mint ami a törvény szövegében le van írva. (Az átnevezések egyébként egy friss felmérés szerint elég népszerűtlenek a magyarok körében.)
A 444.hu cikke elmékeztet: a vármegyés ötlet nem új, már az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták 2011-ben, aztán a végleges változatból kivették, mert nagy vitákat váltott. Az átnevezést Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője is ellenezte, mert szerinte "nem jó történeti aspektusai vannak". Lázár egyébként most sem támogatta a javaslatot, és korábban azt nyilatkozta, hogy ezt a szavazatával is ki akarja fejezni – csakhogy a vármegye elnevezés visszahozása az Alaptörvény módosításában szerepelt, azt viszont a fenntartásaival együtt is kötelességének érezte megszavazni (ellentétben a kormánymegbízottak átnevezéséről szóló törvénnyel, amit viszont nem szavazott meg).
Elfogadták a 2023-as költségvetést is
A keddi napon elfogadták a jövő évre vonatkozó költségvetést is a parlamentben: a zárószavazáson 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazatot kapott a törvényjavaslat. A költségvetésben a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.
A 444 összefoglalója szerint a szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke összefoglalta a tanács véleményét a benyújtott törvényről. Mint mondta, az államadósság tervezett összege nem változik a benyújtott módosítók hatására, mivel a megnövekedett kiadásokat ellensúlyozzák a növekvő bevételek.
Kovács emiatt arra jutott, hogy zárószavazásra bocsátható a törvény, ugyanakkor kitért arra is, hogy vannak a költségvetési tervezés megkezdése óta felerősödött makrogazdasági kockázatok (vártnál nagyobb infláció, orosz-ukrán háború következményei, energiaválság, világgazdaság lassulása, EU-val történő megállapodás előrehúzódása), amelyek növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért a Tanács szerint indokolt alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.
(Indexfotó: pikrepo.com)
