2024. március 29., Auguszta

Környék ügye

#mátra #farkas #szarvas #mátranovák #állatvilág #mátracserpuszta

Mátranovák polgármestere: Nem valószínű, hogy kóbor kutyák végeztek a szétmarcangolt szarvassal

Kovács Dávid 2022.03.07. 14:12

Noha a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerint könnyen lehet, hogy kóbor kutyák az elkövetők, a település polgármestere szerint a környéken élők és a gazdák is egyre nyugtalanabbak.

 

A környékbeli vadásztársaságok és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság után Mátranovák polgármestere is megszólalt a közelmúltban talált, szétmarcangolt szarvastetemek ügyében. Bodor Ernőné a Turista magazin cikkében beszélt a település külterületén történt, majd az országos sajtón is végigsöprő esettel kapcsolatban.

 

Ahogy a cikkből kiderül, a polgármester nem tartja valószínűnek, hogy kóbor kutyák lettek volna a tettesek, hiszen arrafelé egyáltalán nem jellemzőek falkába verődött, elcsatangolt ebek. Bodor Ernőné a környékbeli vadásztársaságokkal is felvette a kapcsolatot, amelyek arról számoltak be, hogy egyes vadfajok megfogyatkozását érzékelik.

 

Ahogy korábban az Egri Ügyek is beszámolt róla, nemrég a Mátranovákhoz tartozó Mátracserpusztán találtak egy szétmarcangolt szarvast, amely a helyi vadásztársaság egyik névtelenséget kérő tagja szerint farkasok áldozatául esett. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság később hosszú és részletes írásban reagált a hírre, amelyben amellett érveltek, hogy még korai farkastámadásnak nevezni az esetet, a Nimród vadászújság által terjesztett információk elhamarkodottak.

 

Mátranovákon sok a vad, kevés a kóbor kutya

 

A polgármester elmondása szerint a helyiek vegyesen reagáltak a hírre. "Egyesek ugyanúgy járnak az erdőbe, mint előtte, mások úgy vannak vele, ezentúl inkább csoportosan mennek majd gombát szedni. Ennyit tudunk tenni, összefogunk a szomszédokkal, ismerősökkel, és közösen megyünk az erdőbe” – mondja a cikkben.

Veresegyháza környékén él egy úriember, aki farkasokkal foglalkozik. Ő nagyon próbált engem megnyugtatni, hogy a farkas fél az embertől, ha észleli, inkább elmegy onnan, nyugodtan kirándulhatunk. De azt azért ő is elismerte, hogy ebben az esetben maximum két farkasról beszélünk

– nyilatkozta az ügyben Bodor Ernőné.

 

Arról is beszélt: a faluban szinte mindennapos a vadak látogatása, találkoztak már szarvassal a falu főutcáján is, a farkasok környékbeli jelenléte szintúgy teljesen biztos, több vadkamerás felvétel megörökítette őket, néhányan össze is futottak már velük. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Mátranovák külterületén sok az egykor művelt, ma már viszont elhagyott föld, amelyek az utóbbi tíz-húsz évben beerdősödtek, becserjésedtek, így ideális életteret nyújtanak a vadak számára.

 

Bodor Ernőné később hozzáteszi: mivel közeleg az ellési időszak, a környékbeli gazdák is egyre nyugtalanabbak a farkasok jelenléte miatt. Különösen azután, hogy a mátracserpusztai eset után Nemti közelében is előkerült egy szétmarcangolt szarvastetem. A település környékén illetékes vadásztársaság ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy több muflontetemet is találtak a környéken, egy hajtás során pedig összesen négy farkast láttak.

 

Füzéri borjúhúson nevelkedett öttagú farkasfalka reggeli csapázása friss szarvasnyomon.

Sajtóközlemény és felvétel a zempléni farkasokról: Szarvasbőgés idején füzéri, 2019. évben borjúhúson nevelkedett öttagú farkasfalka reggeli csapázása friss szarvasnyomon. Készítette és közzétette: Horváth Jenő polgármester-gazdálkodó Füzérről- a farkasbarát településről 2020.09.04-én

Közzétette: Füzér Község Önkormányzata – 2020. szeptember 4., péntek

 

BNPI: Nem kell mindjárt farkast kiáltani

 

A Turista magazin cikkében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság továbbra is a farkasok maradék jó hírét igyekszik menteni. Közlésük szerint még mindig nem egyértelmű a farkasok zsákmányolása, továbbra is nagy esélyét látják annak, hogy kóbor kutyák végeztek a szarvassal/szarvasokkal.

Az országosan itt élő farkascsaládok nagysága méreteiben is látványosan kisebb, mint például a kóbor kutyák adott esetben többezres becsült állománya

– válaszolták a lapnak.

 

Ahogy korábban is beszámoltunk róla, a BNPI (amely egyébként a mátracserpusztai esetnél eléggé sérelmezte a helyi vadásztársaság megkésett értesítését, illetve a trófea leválasztását) mintát vett a harapásnyomokból, a minta genetikai elemzése már megkezdődött, amint megkapják a részletes eredményeket, tájékoztatni fogják a lakosságot. Ez nagyjából egy-másfél hónapot vehet igénybe – derül ki a cikkből.

 

Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferense egyébként nemrég úgy nyilatkozott: a nagyragadozók megjelenése kimondottan hasznos, hiszen nemcsak a biodiverzitást növeli, hanem egyúttal jótékony hatást gyakorol az erdei életközösségekre, így a növényzet megújulására és a zsákmányállatok génállományára. "Nincs, aki a farkasoknál jobban lenne képes kiszúrni, pontosabban kiszagolni egy-egy szarvas- vagy őzcsapat beteg tagjait" – magyarázta.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló