Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
"Fontos tudnunk, hogy az embert nem tekintik potenciális zsákmánynak, nem vadásznak ránk" – húzza alá szombaton publikált medveügyi okosítójában a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferense, Bakó Botond.
A szakértő szerint a médiában olykor előforduló medvék okozta balesetek majd mindegyikéről az szokott kiderülni, hogy az ember hibázott, hergelte őket – például a "cuki medvebocsok" vagy az anyamedve fotózásával, eseteleg a gyümölcsösből vagy a tábori ételtől való elzavarás szándékával.
A barnamedvék, mint a legerősebb és egyben leggyorsabb Kárpát-medencei nagyragadozók, egyszerűen nem szoktak hozzá, hogy őket bárki megzavarja, pláne a táplálékáról elűzze. Tudnunk kell, hogy az erdőben bizony a medve a főnök
– magyarázza Bakó.
Ahogy nemrég az Egri Ügyek is beszámolt róla, csütörtök hajnalban egy bükki vadkamera készített felvételt egy európai barna medvéről az Egertől egyáltalán nem is olyan távoli Pes-kő közelében. Mint írtuk, az erdőgazdaság a medve észleléséről tájékoztatta az érintett önkormányzatokat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, illetve jelezte, hogy munkatársaik a nemzeti park dolgozóival együttműködve folyamatosan figyelik a területet, és ha ismét észlelik az állatot, arról tájékoztatni fogják a lakosságot.
"Hogy mi hajtja őket hozzánk, azt csak valószínűsíteni tudjuk. Ilyen »vendégeskedésre« noszogató esemény lehet a törzsterületükön egy erős zavarás (pl. hajtóvadászat, vagy intenzív erdészeti munkák), főleg a fiatal, az anyjukat már elhagyó kamaszmedvék esetében új territórium keresése, esetleg párkeresés vagy épp' átmeneti táplálékhiány" – írja Bakó Botond. Hozzáteszi: a közvetlen zavaráson és a párválasztáson túl nagyon gyakran az élelemhiány áll a kóborlásuk hátterében.
A BNPI szakértője emlékeztet: bár a nagyragadozók közé soroljuk őket, a medvék többnyire erdei gyümölcsökkel (pl. szederrel, málnával és áfonyával), valamint gombákkal táplálkoznak, de időnként beleesznek az elhullott vadakba is. Intenzíven vadászni csak nagy ritkán szoktak, akkor is inkább a legyengült, idős példányok fanyalodnak erre.
Hasonlóról beszélt Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese is a Tényeknek. "Óvatos jószág, kerüli az embert, ami abból is látszik, hogy nem találkoznak vele a turisták" – mondta. A szakemberek szerint a felvételen szereplő állat azóta már messze járhat, ugyanis a medvék vadászterülete hatalmas, egyetlen éjszaka alatt akár 40-50 kilométert is megtesznek.
Fontos tudnunk: a barnamedve fokozottan védett állat hazánkban, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 ezer forint, elpusztítása bűncselekménynek minősül. A BNPI azt kéri, hogy amennyiben valaki medvét észlel, haladéktalanul jelezze feléjük az alábbi ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808 – minden ilyen bejelentést haladéktalanul megvizsgálnak, ha kell, akkor hitelesítenek.
A Tények vonatkozó anyagát itt lehet megnézni:
Az erdőlátogatók a barna medvével való találkozás esetére vonatkozó viselkedési javaslatokat a Bükki Nemzeti Park honlapján olvashatják.
(Indexkép: Kozma Attila / BNPI)
