Elkészült az Állomás tér
Nem kerülhetett adásba Weil Zoltán Féktelenül című műsorának legutóbbi része, amelyben a házigazda Venczel Valentinnel, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával beszélgetett. Az egri városi tévén futó beszélgetős műsor vezetője azt állítja, hogy az adás megjelenését Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója fúrta meg.
Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett
– írja az eset kapcsán Weil Zoltán a rapszódikusan frissülő, Egri Szín nevű oldalon.
Mint a hazai kulturális berkekben ismert, február második felétől az egri Gárdonyi színházban elkezdődtek az Aranyrandevú című darab próbái. A hatvanas években még "Ady-arcúnak" nevezett Tóth-Máthé Miklós műve nyomán készülő darab rendezője Blaskó Balázs, főszereplője pedig az a Venczel Valentin lett, akit az egriek is jól ismerhetnek, hiszen hosszú-hosszú időn keresztül a Gárdonyi Géza színház ünnepelt színésze és rendezője volt.
A Weillel való beszélgetés apropóját azonban már az adta, hogy Venczel Valentin nemrég kilépett az egri színház Aranyrandevű című produkciójából. Ahogy az adásban elmondja, szerette volna Egerben is elérni, hogy a rendezők és a színészek munkáját ne az egyébként uralkodó alá- és fölérendeltségi, hanem sokkal inkább valamilyen partneri viszony határozza meg. Ez azonban nem sikerült neki, falakba ütközött, ezért inkább kifarolt a Blaskó-féle darabból.
Számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy a rendező nem szakmai tekintély, hanem hatalmi tekintély. Nos, ez vezetett odáig, hogy én négy hét próba után egyszerűen nem tudtam tovább folytatni ezt a munkát
– mondja az adásban.
Venczel egyébként állítása szerint több mint harminc éve ismeri Blaskót, és mint mondja, ez a három évtized "a folyamatos egyet nem értés" időszaka volt. Egri visszatérésekor úgy látta, a rendezői instrukciók megkérdőjelezhetetlensége csak az egyik probléma, azt is sérelmezte, hogy a színészek nem kapnak lehetőséget a szöveg (át)értelmezésére. Ő is meghúzta, sallangmentesítette a saját szövegét, ez a teljesítménye azonban lényegében ignorálva volt – derül ki a beszélgetésből.
Ahogy Venczel az adásban elmondja, a bemutatóhoz közeledve Blaskót is elöntötte az ilyenkor menetrendszerűen érkező alkotói pánik, ami azzal járt, hogy javarészt rá, azaz a főszereplőre, vetítette az elégedetlenségeit – amelyeket egyébként már az előtte eltelt hetekben is adagolt neki. Ezek legfőképpen Venczel munkamódszerének kritikájaként jelentek meg, a rendező rossznak vélte például a jellemábrázolása formáját, de még azt is, ahogy próbál, amivel Blaskó szerint a kollégái munkáját akadályozta.
Venczel azt állítja, az egri színház igazgatója a szövegtudását is becsmérelte, "elégtelennek tekintette", és lényegében azt érzékeltette vele, hogy az ő munkához valló hozzáállása lehet a darab sikerének megakadályozója. A főszerepet alakító színész ekkor belátta, hogy ez így nem mehet tovább, nem szabad részt vennie Blaskó darabjában, jobb későn kilépni a produkcióból, mint soha.
Az újvidéki Magyar Színház igazgatója három-négy pontban összeszedte a darabból való kilépésének indokait, majd ezeket egy szöveges üzenetben továbbította a színigazgató felé. Blaskó erre szintén egy sms-sel válaszolt, amelyben azt javasolta Venczelnek, hogy "elmélyülten" nézzen tükörbe.
Ezúton üzenem neki, hogy emberként és színészként minden nap legalább kétszer-háromszor tükörbe nézek. Nem biztos, hogy tetszik, amit látok, de valóban a tükörbe nézek ilyenkor. (...) Ami miatt a leginkább szomorú vagyok, hogy az egri színház jelenlegi társulata sokkal jobb formában van, kapacitását illetően sokkal többre képes, mint amennyi őnekik a módjukban áll
– válaszol az adásban Venczel Valentin.
A színész szerint az egri színház emberállománya ("rásegítő részlege, műszakja") Berlintől Belgrádig megállná a helyét, hiszen "nagyszerűek", a kollégákban valami lefojtott, elnyomott potenciált érez, úgy látja, hiányzik a hit és az alkotás szabadsága. Venczel egyébként az egri közönséget is méltatta, amely a színházát valóban a sajátjának tekinti, "közösségi helyként éli meg", olyan közösségi helynek, amelyről tudják, sikerei és bukásai is vannak.
Venczel Valentin több mint húsz évet töltött Egerben, ahol 1991 és 2013 között a Gárdonyi színház színművésze volt, vagyis egészen addig, amíg 2013-ban át nem vette az Újvidéki Színház irányítását, amely a vezetése első hét évében több mint ötven díjjal gyarapodott.
Az egri Gárdonyi színház honlapja szerint az Aranyrandevúban a főszereplő Perc Adorján szerepét végül maga Blaskó vállalta magára.
Weil interjúját nem tudták elhallgatni
Weil Zoltán nem jött zavarba az adás elgáncsolása miatt, és a saját oldalán, az Egri Színen tette közzé a letiltott adást. Ennek az oldalnak egyébként nem csupán (majdnem?) egyedüli szerzője, hanem felelős szerkesztője is egyben.
Bár az egri közgyűlés által leváltott Blaskó Balázst a Fidesz minden áron, zsarolással, fenyegetéssel pozícióban tartja, az általa meghirdetett remény színháza reménytelenül belesüppedt a hivatalos kultúrpolitika mocsarába. (...) Az egri színház iskolapéldája annak, amikor a mindenkin átgázoló tehetségtelen kegyencek hatalmat, pénzt és védelmet kapnak
– írja a felvezetőben.
Az egri városi tévé és Blaskó Balázs által letiltott, közel egyórást adást itt lehet megnézni:
(Indexkép: pillanatfelvétel a Féktelenül műsorából)
