Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Bár a kormány tavaly karácsonyi pénzosztogatásából kimaradt, célzott támogatásként, az egri vár fejlesztésére sikerült 600 millió forintot elnyernie Eger önkormányzatának, az örömhírt pedig Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője a saját Facebook-oldalán dobolta ki. A posztba azonban első látásra nem kis hiba csúszott: Nyitrai bejegyzése és a csatolt látványtervek szerint Eger konkrétan annak a várfal külső részén haladó panorámaliftnek a megvalósítására kapott 600 millió forintot, amelynek tervét éppen az előző, fideszes városvezetés utasította vissza 2019-ben, hogy helyette egy, a várdomb belsejében, vagyis a várfal alatt haladó, a Dobó utca 30-as szám alatt lévő, jelenleg elhagyatott önkormányzati épületből kiinduló, belső liftet valósítson meg.
Íme a panorámalift látványtervei:
A romos állapotban lévő, kétszintes, Dobó utca 30. szám alatti épületnél Berecz Mátyás egri alpolgármestertől, a Dobó István Vármúzeum volt igazgatójától igyekeztünk magyarázatot szerezni arra, hogy melyik tervre kap az önkormányzat 600 millió forintot a kormánytól.
– 2019-ben az önkormányzat országos pályázatot hirdetett egy turisztikai attrakció, egy látványlift megvalósítására a várban. Végül huszonhét pályázatot értékelt a bíráló bizottság, amely többek között Habis László polgármesterből, Eger akkori főépítészéből és több más szakemberből állt. Sok pályázatot díjaztak helyezés nélkül, az egyik különdíjas terv éppen az volt, amelynek látványtervét Nyitrai Zsolt is megosztotta – mondta el Berecz. A terv szerint a lift egy malomkerékre emlékeztető, üveges monstrum lett volna, tisztelegve az egri várvédő, Bornemissza Gergely (az Egri csillagokban is megírt) egykori törökellenes “csodafegyvere”, a tüzes kerék emléke előtt. A várfal mentén haladó liftből így az utasok megcsodálhatták volna Eger látképét, mialatt a várfal tetejére értek.
Azonban a pályázatok elbírálása során volt egy nagyon fontos szempont: a bizottság kifejezetten nem támogatta azokat a terveket, amelyek a várfalon kívüli, kortársnak és modernnek ható emelőszerkezeteket képzeltek el, és így megbontották volna Eger belvárosának jelenlegi látképét, történelmi miliőjét. Berecz Mátyás szerint ráadásul célszerűtlen és felesleges lett volna panorámaliftet rakni a várfalra.
– Az egyik műszaki indok a külső lift ellen az volt, hogy az a 15-20 méteres szintkülönbség, ami nagyjából a Dobó utcától a várfal tetejéig tart, nem ad akkora lehetőséget a panoráma élvezetére, ami indokolna egy ilyen beruházást. A liftút 80 százaléka alatt csak omladozó falakat és tetőket láttak volna a turisták. Itt egyszerűen nincs értelme a külső liftnek, ellentétben például a budavári siklóval, ahol az utasok elé végig szép látvány tárul, amíg a szerkezet felér a Várhegy tetejére - mondta az alpolgármester.
Tarnóczky Tamás Attila 2019-es, a pályázaton győztes (alább látható) tervei szerint a Dobó utca 30-ból nyíló pincerendszerből indult volna ki a 15-20 méter magas akna, ahol maga a lift és egy (biztonsági célokat is szolgáló) csigalépcső haladhatott volna. Eger panorámáját így csak a lift tetejére érve, a várdombról élvezhették volna a turisták. Ám akadt egy kis probléma a terv megvalósításával.
– A Belügyminisztérium 2019-ben összesen 1,2 milliárd forinttal támogatta meg a város különböző fejlesztéseit, többek között a vár fejlesztését. Ebből elenyésző, alig 200 millió forintos összeget szántak a lift megvalósítására. 2019 őszén az új önkormányzat azonban arra jutott, a győztes terv előzetes árkalkulációinak áttekintése után, hogy a beruházás mintegy 400-450 millió forintos költséget jelentene. Vagyis kevés volt a kormány 200 millió forintja, amit az önkormányzat átkért egy másik feladat megvalósítására, vagyis a pénz nem veszik (ett) el, hanem a kormány engedélyével másra fogják felhasználni (használták fel) – mondta az alpolgármester.
Berecz Mátyás szerint azonban ekkor kavart be Nyitrai Zsolt: az önkormányzattal nem egyeztetve elindított egy lobbizási folyamatot, amelynek a végén Eger külön újabb, ezúttal 600 milliós állami támogatást szerzett a vár fejlesztésére, Nyitrai értelmezése szerint pedig a már korábban elvetett panorámalift megvalósítására. Csakhogy a fideszes képviselő nem mérte fel, hogy ebből a pénzből sem valósítható meg az áhított beruházás.
– Ebből az összegből jó esetben csak a belső lift valósítható meg. Csakhogy maga a kiinduló épület, a Dobó utca 30. alatti ingatlan is felújításra szorulna. Ez egy romos épület, jelenleg alkalmatlan erre a célra. Négy évvel ezelőtt durván 500 milliós költséget számoltunk az épület és a pince egy részének felújítására, teljes műszaki átépítésére. A felújítás után kiállítások, irodák, az épület mögötti teraszon egy kávézó működhetett volna a tervek szerint. Ezt a 18. századi műemléki épületet korábban az önkormányzat hasznosította, irodaépületként használták a 2000-es évek elejéig, azután a műszaki leromlottság miatt elhagyták. Tizenöt éve üresen áll, pedig egy jól hasznosítható, statikailag egy jó állapotban lévő épületről van szó - mondta el Berecz Mátyás, aki rámutatott: a december 24-i kormányhatározat szerint a 600 millió forintból csak a vár fejlesztésére költhetnek, míg a Dobó utcai ingatlanra nem. Pedig, ha ezt nem újítják fel, akkor a liftet sem lehet megépíteni. Vagyis durván számolva még egyszer annyi pénz kellene a lifthez, mint amennyit Nyitrai kilobbizott.
– A legnagyobb gond, hogy azok az illetékesek, például Nyitrai Zsolt, akik fejlesztési pénzeket tudnak az önkormányzatokhoz hozni, nagyon sok esetben nem tárgyalnak előzetesen a felhasználóval. Normális körülmények között, ha van egy képviselője egy adott térségnek, az egyeztet az önkormányzattal a szükséges és fontos beruházásokról, hogy ehhez re ndelje az állami forrást. A lift esetében Nyitrai ráadásul fel sem mérte előre, hogy ehhez a projekthez pontosan mennyi pénzre van szükség - panaszolta az alpolgármester, aki szerint a 2011 óta az egri vár fejlesztésére, több ütemben érkezett mintegy 10 milliárd forint, beleértve a Modern Városok Program keretében idén induló 4 és fél milliárd forintos beruházás már lehetővé teszi a vár teljes műszaki felújítását és hosszú távú fenntartását. Így a város jelenlegi gazdasági helyzetében ezt a 600 millió forintot, panorámalift helyett sokkal hasznosabb dolgokra is el lehetne költeni, például infrastrukturális beruházásokra, útfelújításokra vagy óvodák felújítására.
Berecz hozzátette: február végéig kellene eldönteni, hogy meg lehet-e valósítani a beruházást, adott műszaki tartalommal ebből a pénzből. Ennek híján úszik a pénz, nem születik meg a támogatói szerződés.
Fotók: Domán Dániel
