Megérkezett az idei első hó
Az egybehangzó szakértői álláspont az, hogy csak magyarországi munkaerővel nem tudják ezt a munkaerőigényt kielégíteni.
Interjút közölt a 444 Czirfusz Márton gazdaságföldrajz-kutatóval, aki a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója és az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont külső munkatársa, és nemrég tanulmányt közölt a magyarországi akkumulátorgyártás jövőjéről. A kutató szerint jelen tudásunk szerint
a felépülő nagy akkugyárakban főként nagyon kiszolgáltatott külföldi munkások dolgoznak majd, a szakszervezeteknek pedig nagyon nehéz dolguk lesz, ha javítani akarnak a munkakörülményeken.
Czirfusz arról beszélt, hogy az ezekben a gyárakban a létrejövő munkahelyek nagy része betanított munka, nem kell hozzá szakképzettség, ami nagy különbség a hagyományos autógyártással szemben, mert ott olyan feladatokat kell ellátni, amikhez jóval nagyobb szakképzettség kell, ennek megfelelően a fizetések is magasabbak egyébként.
„Azt nem látjuk még teljesen, hogy mi lesz majd mondjuk 2025-ben a magyarországi munkaerőpiaccal, de az egybehangzó szakértői álláspont az, hogy csak magyarországi munkaerővel nem tudják ezt a munkaerőigényt kielégíteni. A mostani becslések azt mondják, hogy a már megépült és a már bejelentett beruházásokat is beleértve az akkumulátorgyártási értékláncban 30 ezer fő fog dolgozni a 2020-as évek közepén. Ez így elsőre nem tűnik nagy számnak, mert mondjuk egy magyarországi középváros méretét jelenti, de azért ennyi dolgozót nagyon nehéz biztosítani”
– mondta a kutató, kifejtve azt, hogy már most sok külföldi dolgozik az akkumulátorgyárakban, de egyébként más gazdasági szektorokban is. A „gazdasági migráció” ellen kampányoló kormány ugyanis korábban lehetővé tette, hogy munkaerő-kölcsönző cégek könnyebben tudjanak Magyarországra hozni Európai Unión kívüli dolgozókat. A kormány által kiválasztott munkaerő-kölcsönző cégek most már 15 országból, többek között ázsiai országokból tudnak könnyített engedélyezési eljárással dolgozókat hozni.
Azt is megemlítette, hogy olyan helyekre érkeznek, vagy érkeznének ezek a gyárak, ahol már egyébként is telített a munkaerőpiac. „Ilyen például Győr, Komárom, Tatabánya, szóval az Északnyugat-Dunántúl, ahol már most is nagyon nehéz dolgozókat találni. Itt leginkább csak egymástól tudják elcsábítani a cégek a dolgozókat, ráígérve az ott helyben szokásos bérekre néhány tízezer forintot” – tehát ezeken a helyeken amíg beáll a piac, lehetnek magasabbak kicsit a bérek.
Emellett az interjúból a magyarországi hozzáadott érték nagyon kevés lesz, a nyersanyagot is úgy kell hozni az akkugyártáshoz az országba, és a beszállítók is többnyire külföldi cégek hazai leányvállalatai lehetnek.
A teljes interjú a 444-en olvasható.
indexkép: Getty Images
