A nemzetközi környezetvédő szervezet összegyűjtötte Magyarország legszennyezettebb és legveszélyesebb területeit.

Összegyűjtötte és térképre rakta Magyarország legszennyezettebb, és a jövőben a legnagyobb veszélyt rejtő területeit a közismert nemzetközi környezetvédelmi civil szervezet, a Greenpeace. Azt írták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd a budapesti Illatos úti hordók körüli botrány óta minduntalan felmerül a kérdés: vajon hány veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett terület, időzített vegyi bomba van még Magyarországon?

 A szervezet jelentése összesen 15 szennyezett területet mutat be. Vannak közöttük olyan ügyek, amelyekre a Greenpeace korábban már felhívta a közvélemény figyelmét, de számos, eddig kevesebb nyilvánosságot kapott ügy is előkerül. Ilyen például Eger és Felsőtárkány között, a régi Finomszerelvénygyár területe, ahol a Berva-völgyben több ezer négyzetméteren szennyezett a talajvíz szénhidrogénekkel. A cég bezárásnak történetéről erre a linkre kattintva olvashat.

A volt BERVA Finomszerelvénygyártó Rt. telephelyén kőolaj és kőolajszármazékok, valamint helyenként különböző nehézfémek, például kadmium, króm, nikkel, réz, cink, illetve ólom, továbbá egyéb szennyező anyagok vannak a talajban és a talajvízben.

A szénhidrogének töményen belélegezve tüdőkárosodást, tüdőgyulladást és szívritmuszavarokat okozhatnak. Nagy mennyiségben lenyelve gyomor- és bélrendszeri panaszokat, súlyos máj- és vesekárosodást, illetve idegrendszeri tüneteket válthatnak ki.

A különböző nehézfémek eltérő kockázatúak lehetnek: az ólom a vörösvértestek nagyfokú pusztulását válthatja ki, valamint idegrendszeri károsodást okozhat, a kadmium pedig rákkeltő, hormonkárosító és a csontok elváltozását okozhatja. A nikkel nagyobb mennyiségben szintén rákkeltő hatású, a króm 6 vegyértékű formája erősen toxikus és rákkeltő. A cink létfontosságú elem az élőlények számára, ám nagyobb mennyiségben ez is egészségügyi kockázatot jelent: ionja az enzimműködést befolyásolja.

A BERVA területén a 27-es számú figyelőkútban megjelentek a felúszó fázisban lévő (nem kötött) szénhidrogének, így valószínűsíthető, hogy a szennyeződés továbbterjed és veszélyeztetheti a közeli ivóvízbázisokat.

A szennyeződés terjedéséhez az is hozzájárulhat, hogy az egykori gyár területe a bükki karszt délnyugati szélén helyezkedik el, mely sajátos földtani, vízföldtani felépítésű: a közepesen kövér agyag, tufaszemcsés és tömöragyag rétegekbe homokos erek, vékonyabb szemcsés rétegek ékelődnek. Emiatt indokolt lenne a területen lévő szennyező anyagokra szigorúbb határértékeket előírni. 

Továbbá a szénhidrogénnel szennyezett részeken a talaj felső 0,3-0,5 m-es rétegét talajcserével, a mélyebb rétegeket helyben történő enzimes kezeléssel kellene megtisztítani. Ahol nehézfémekkel szennyezett a talaj, ott talajcserét kell végrehajtani.