Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Azt tudjuk, hogy készül az új egri drogstratégia, ám azt nem, hogy miért van erre szükség, illetve kik végzik e munkát…
A feladatot az egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjai, tehát – állami-önkormányzati és egyházi szervezetek – végzik, hiszen a KEB hangolja össze mindazoknak a munkáját, akik szerepet játszanak a drogfogyasztás visszaszorításában. S hogy miért kell új dokumentumot alkotni? Nos, mint ismert, az országgyűlés döntésének megfelelően annak idején megszületett a Nemzeti Drogellenes Stratégia, amely a „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen” címet viselte, és ami 2013-tól 2020-ig szólóan fogalmazta meg a tennivalókat. Ezzel összhangban készült el 2014-ben az egri anyag, ami helyi szinten fogalmazta meg a teendőket. Minthogy mára ez is lejárt, így szükségessé vált egy új létrehozása, amit az is indokolt, hogy az elmúlt időszakban mind a kábítószerek piacán, mind pedig a kérdéskört érintő jogi szabályozásban jelentős változások álltak be.
Ez utóbbiról hallhatnánk részletesebben?
Az összképről majd a stratégia elkészültét követően számolhatunk be, de annyit elárulhatok, hogy a megállapításaink az elmúlt öt esztendő számaira alapozódnak, legyen szó bűnügyi statisztikákról vagy az addiktológiai ellátórendszer adatairól. Ezekből az derül ki, hogy míg 2018-ig emelkedés – hadd ne mondjam: romlás – volt megfigyelhető, onnantól kezdve egy lassú csökkenésnek lehetünk a tanúi. Ez vonatkozik a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények számára éppen úgy, mint az addiktológiai gondozóban és a RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálatnál rögzített adatokra. Különösen érvényes ez a 2020-as évre, ami alighanem a koronavírus-járványnak köszönhető, hiszen a szórakozóhelyek zárva tartása, a szabad mozgás korlátozása, a társadalmi távolságtartás mind-mind befolyásolta a drogpiac működését. Más kérdés, hogy a látencia mértékéről nem igazán tudunk pontosat mondani, ám tény, hogy az említett időszakban nehezített volt az érintettek eljutása akár az addiktológiai szakellátásra, akár valamely rehabilitációs intézménybe. A változásokhoz tartozik, hogy az úgynevezett dizájnerdrogok felbukkanása óta állandóan új és új szerek jelennek meg az utcákon, amelyek – lásd a „Bika” névvel illetett anyagot – nem ritkán tragédiákat okoznak.
Még mindig a dizájnerdrogok vezetik a listát?
Ez egy igen érdekes kérdés, ugyanis akár a betegek számát, akár az egészségügyi, szociális és egyéb károkat vizsgálom, továbbra is az alkohol okozza a legtöbb gondot. Ezt követi a marihuána, valamint a dizájnerdrogok. E téren tehát nem történt módosulás, ugyanakkor a szintetikus kábítószerek kapcsán az tapasztalható, hogy lépten-nyomon egyre erősebb és kiszámíthatatlanabb anyagok bukkannak fel, méghozzá olyan gyorsasággal, hogy arra a jog és az egészségügy is csak némi késéssel képes reagálni. Nagyon sokszor a fogyasztók sem tudják pontosan, mit vásárolnak, így aztán szinte borítékolhatók az olyan halálesetek, amelyeknek a közelmúltban is a tanúi lehettünk.
Egerben hány rendszeres drogfogyasztó van?
Nem szívesen mennék bele effajta „számolgatásba”, pláne, mivel az ilyen-olyan statisztikákban lévő adatok nem feltétlenül fedik a rendszeres drogfogyasztók tényleges számát. Amúgy pedig ennél jóval izgalmasabb, egyben elkeserítőbb dolog, hogy az elmúlt időszakban a drogokkal kapcsolatos gondok – legyen szó új pszichoaktív szerek vagy épp nyugtatók használatáról – mind fiatalabb korosztályokat érintenek, nem ritkán 11-12 éves gyerekeket. Az is tapasztalható, hogy az általános iskolások körében elsősorban a lányokat érintik ezek az ügyek – akár cigarettázásról, alkoholfogyasztásról, akár dizájnerdrogokról beszélünk –, míg középiskolában fordul a kocka, mert ott már a fiúk viszik a prímet.
A teljes interjú és még sok érdekes cikk az Egri Magazin novemberi számából ITT olvasható.
