2024. október 4., Ferenc

Eger ügye

#egerplusz #eger #múltidéző #film #egri csillagok #forgatás #érdekesség

Lufikatonákat is bevetettek az Egri csillagok forgatásán – Kevéssé ismert érdekességek a filmklasszikusról

2021.05.02. 10:38

Jöhet néhány meghökkentő tény a forgatásról?

Az Egri csillagok 1968-ban bemutatott filmadaptációja a magyar filmtörténelem egyik legnagyobb vállalkozása volt. Forgatásáról mostanra sok érdekesség a köztudatba került, mi is írtunk már ezekről, de azért még mindig van jó pár kevéssé ismert háttérinformáció. Ezeket gyűjtötte csokorba a napokban a Tó-retro Blog:

 

–  A filmesek több okot is figyelembe véve döntöttek a díszletvár felépítése mellett. Sokan tudják, hogy Pilisborosjenőn ma is látható a forgatáshoz használt "egri vár" nagy része. Bár annak felépítése óriási anyagi és munkaerőráfordítást igényelt, még így is olcsóbb volt, mint az eredeti várat és környezetét átalakítani. Ráadásul Eger már akkor is komoly turistaforgalmat bonyolított, melyet nem állíthattak le a filmesek. A makettvárat egyébként először a Velencei tó közelében, a nadapi kőbánya közelében akarták megépíteni, ám a környezet nem felelt meg a rendező elképzeléseinek.   

 

–  A filmben igazi emberi hajat használtak kellékként. Mivel több mint 10 ezer statisztájuk volt, a parókák elkészítése gigantikus feladatnak bizonyult. A legjobb látvány eléréséhez azonban igazi hajat használtak, melyet újsághirdetések segítségével gyűjtöttek be.

 

Ez volt az első látványtervezővel készült magyar film. Az Egri csillagok látványának megtervezésével Szász Endre festőművészt bízták meg, aki több száz képet készített a forgatás megkezdése előtt. Szintén ő festette fel a díszleteket (köztük a török tábort) a helyszínen készült fotókra, hogy a látvány már a forgatás előtt összeállhasson. Emellett ennél a filmnél használták először hazánkban az üvegtechnikát is: az egyik ismert jelenetben például a szultán tábora mögött az üvegre festett, de valós képet adó Budavár a háttér. A szultán elé vonuló menet első 250-300 embere élő, a többi rajzolt, de mozgáshatást keltő figura.

 

–  Nem minden katona volt élő a filmben. Természetesen a közelebbi felvételeknél a KISZ és a honvédség statisztái láthatóak, de a távoli felvételek esetében kétezer festett, felfújható ballon alkotta a hadseregeket. Az egyesült magyar, török és lufihadsereg parancsnoka Bölcs Tibor alezredes volt.

egri_csillagok3
Pillanatkép a forgatásról (Fotó: Fortepan/ Kotnyek Antal)

–  A filmben Közép-Európa egyetlen bivalytenyészetének a Nagykanizsai Állami Gazdaság Kis-Balatonhoz közeli zimányi rezervátumának állatai láthatók. Ezeket a bivalyokat már egy évvel a forgatás előtt elkezdték felkészíteni. Be kellett őket tanítani az igavonásra, mert korábban nem voltak járomba fogva. A seregek lovait pedig idejekorán kiválogatták néhány termelőszövetkezetben, ahol megtiltották a sörények és a farkak nyírását, mert a 1500-as években a hosszú "lobonc" volt divatban.

 

– Noha a film költségvetése óriási volt, a rengeteg kelléken így is muszáj volt spórolni. Ennek megfelelően a felsőruházatot és páncélzatot a Fővárosi Kézműipari Vállalat készítette el papírból, a kardok és egyéb fegyverek egy itthon addig nem használt műanyagból voltak. A pajzsokat, a tojástartók készítéséhez használt papíriszapból formázták meg, majd műanyagfóliával laminálták, amitől teljesen élethűnek látszottak. A felszerelések súlya és költsége így a töredéke volt mint az eredetihez hasonló anyagok használata esetében lett volna.

 

–  A filmben szereplő legendás tűzkereket valóban megépítették: Koltai Henrik mérnök őrnagy alkotása 5 méter magas és 3 méter széles volt, kivitelezését a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat jegyezte. Szintén igazi tűzzel égtek a filmen lángoló katonák. Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke fejlesztette ki azt a testkenőcsöt, mely távol tartotta bőrüktől az égést. Ez a találmány egyébként világszinten is az Egri csillagokban debütált.

 

– Ezzel szemben a vár fokáról leöntött "forró ólom és kátrány" valójában nagyon is hideg volt, mindkettőt a hozzá kevert szárazjég tette buborékolóvá. A kátrány esetében a tökéletes látvány eléréséhez egy speciális, fekete műnyagmasszát is kifejlesztettek. A távolban lángoló épületek és tárgyak valójában "hideg lánggal" égtek.

 

A filmkészítők a közönség segítségét kérték a színészek kiválogatásához, és az egyes szereplőkre leadott szavazatokat a kivágott újsághirdetéseken lehetett beküldeni. A hatalmas várakozást jól mutatja, hogy összesen 12 ezer voks érkezett a MAFILM-hez.

 

(Indexfotó: Pannonia Entertainment)

Szeretné sok-sok gyönyörű fotót látni Egerről? Találkozzunk az Eger a legszebb város oldalunkon is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló