Már Remenyik se tud hova parkolni – Interjú Komlósi Csabával

Múlt héten Komlósi defektet kapott, ezért kocsival érkeztünk a Remenyik utcába, ez már szavazatvesztésnek számít. Csak azért volt parkolóhely, mert mindenki a munkahelyén volt, délután négytől esélyünk se lett volna. Két évvel ezelőtt már forgattunk egy filmet, amelyben beszéltünk Komlósi körzetéről és az ottani problémákról. Sokan azt hiszik, hogy a képviselők úszkálnak a pénzben, amelyet elkölthetnek különféle dolgokra, azonban ez hatalmas tévedés. Kialakul egy káros felfogás, miszerint a képviselő egyfajta házmestere a körzetének, holott nem csak utcától-utcáig felelős, hanem az egész várost képviseli. Napi rutinról nem beszélhetünk, a problémák évek óta adottak. A Remenyik parkolási káosza egy hálás városrész legnagyobb fekete foltja, amit nem lehet parkolóhelyek felfestésével megoldani.

Változott azóta valami?

Rögtön a 2019-es önkormányzati választások után elkezdtek keresni ebben az ügyben. Az alaphelyzet, hogy itt nem kell parkolásért fizetni, ezt pedig felfedezték azok, akik bejárnak a városba dolgozni. Nem csak a helyeket foglalják el, a járdán és a zöldfelületeken is parkolnak, sokszor a szemétszállító se tud ide bejönni. Kétirányú forgalom zajlik, de ha az út szélén mindig parkolnak, akkor addig kell visszatolatnia valamelyik félnek, ameddig talál egy rést félrehúzódni. A tiltótáblák semmit se érnek. A polgármesterrel többször beszéltem erről, a járványhelyzet ideje alatt ezzel senki sem foglalkozott.

Most kaptam ígéretet arra, hogy a parkolóhelyek felfestése megtörténik azért, hogy legalább egyértelmű legyen, hova lehet szabályosan állni.

Aki máshol teszi ezt szabálytalanul, megbüntethetik. Nem vagyok oda a büntetésekért, de itt már nagy a káosz.

Hogy lehet ezt kiszűrni, hogy valaki nem itt lakik? Azért az nem fair, hogy aki 20 éve itt lakik, azt büntetik meg és valaki más, aki nem helyi lakos, befoglalja a parkolóhelyét, őt pedig nem. 

Ezt nem tudom megmondani, hogy mennyire általános. Akikkel beszéltem, kivétel nélkül elfogadnák, hogy fizetőövezetbe kerüljön át ez a rész, természetesen az itt lakók számára éves bérlettel, kedvezményekkel. Másik megoldás lehet, hogy engedélykötelessé kell tenni a parkolást, ezt pedig csak a lakók kaphatnák meg. Ebben viszont az a gond, hogy a házakban nem csak a tulajdonosok laknak, rokonok jöhetnek látogatóba. Nyilván őket sem akarjuk megbírságolni. Semmi sem fekete-fehér, kompromisszumok kellenek.

Ahogy elnézem, azért van itt bőven garázs.

Egri viszonylatban tényleg sok a garázs. Azt viszont nem tudjuk, hogy a garázstulajdonosok itt élnek-e vagy csak a közelben, vagy esetleg csak kiadják azokat. Ez is jellemző a városban. Attól függetlenül, hogy ez egy lakótelep, rendkívül élhető városrész, nincs átmenőforgalom, viszonylag sok a zöldfelület, közel a belváros és csendes is.

Az elmúlt két-három évben nagyot nőtt a gépjárművek száma. Mindennapos probléma, és nem csak itt. Lehet ezzel így külön foglalkozni? Te egyedül tudsz ezzel valamit tenni?

Egy városvezetés nehezen szánja rá magát arra, hogy új területeket fizetős övezetbe soroljon. Egyszerűen szavazatvesztéssel jár, főleg a választások előtt, bár ezzel mindenki így volt az előző ciklusokban is.

Ezen a városrészen most ott tartunk, hogy konkrétan szigorítani kell.

Bizonyos városoknál látjuk, hogy próbálják kiszorítani a történelmi városmagból a gépjárműveket, ez viszont nem a belváros, hanem annak határa. Ez persze nem tetszene azoknak, akik itt hagyják az autójukat reggel, és ezzel most el is vesztettem őket, mint szavazókat.

A közlekedésszervezés, illetve annak fejlesztése nagyjából megoldaná ezt a helyzetet hosszútávon. Ennek az alapja pedig a közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése. Ha ez nincs, nem tudunk tovább menni. Az általad sokat kritizált szinte ingyenes tömegközlekedés csak egy lépés a jó irányba, önmagában ez nem fogja átültetni az embereket a buszokra.

Igen, pont ezért vettem a számra én is.

Nem vagyok autós, de tudom, hogy mekkora kényelmet jelent az, hogy ott áll a házam előtt. Ha elszundizom, az autómat nem késem le, illetve más emberek mellett se kell álldogálnom a kocsimban. Ezek teljesen érthető dolgok, ezekre kellene alternatívát kínálni.

A közösségi közlekedés most ezer forint az egrieknek, de nem minőségi szolgáltatás.

A buszok állapota, a kényelmi szempontok, a menetsűrűség, az utastájékoztatás…

Mondjuk itt a Remenyiken minek szállnék buszra?

Persze, ezért mondom, hogy ezeknek az autóknak, amik most itt vannak, valószínű nem itt lenne a helyük. Véleményem szerint a város szélein kellene több parkolónak lenni, ahol a kocsikat ott lehet hagyni biztonságban, aztán átszállni a más közlekedési eszközökre, ami már persze minőségi, nem a mostani állapot. Ezekre számos konstrukciót ki lehet találni. Érthető, ha valaki abban a hitben él, hogy piszkos a busz, nincs levegő, nem jön időben, nyomorogni kell…ezekre a kérdésekre kell választ adni.

Meg a gyorsaság. Például nekem az Almagyarról a Hajdúhegyre átérni kocsival 5-10 perc, busszal fél óra.

Mondok jobbat: a Felsővárosból hamarabb átérek a Lajosvárosba dolgozni biciklivel, mintha buszra szállnék. Reggel a Barkóczyn például a buszok is a dugóba ragadnak az autósokkal együtt. Ráadásul a gyalogosok is úgymond akadályozzák a forgalmat, hiszen nincsenek lámpás gyalogátkelőhelyek, nincs benne rendszer, véletlenszerűen kelnek át az emberek, persze ha átengedik őket. Én itt csúcsidőben korlátoznám a személygépjárművel való behajtást, tehát reggel és délután itt kocsival nem lehetne behajtani, csak buszoknak, bicikliseknek és gyalogosoknak. Meg lehetne próbálni.

Még mindig azon a véleményen vagy, hogy az újonnan épülő Intermodális Csomópont a vasútállomásnál ezt a helyzetet nem oldaná meg?

Ez egy régebbi terv alapján készül. Ha így valósul meg, akkor csak egy fejállomás lenne. Ezt a megoldást már Budapesten is kritizálják, a Nyugati és a Keleti pályaudvar is már csak egy zsákutca, helyettük átmenő vasútvonalakat terveznek. Nálunk is ez lenne a jó megoldás. Egy fejállomásnál alig lehet indítani járatokat, míg az átmenő rendszernél akár 10-nél többet is, a városi megállóhelyek lehetősége is ekkor tudna megvalósulni. Ez most egy felemás megoldás, ezzel a Barkóczy utcai buszmegálló nem szűnne meg, holott ez lett volna az eredeti célja.

Az igazi szándék pedig az lenne, hogy az agglomerációból érkező diákok, dolgozók és akárki más tudja használni a közösségi közlekedési eszközöket úgy, mint az egri lakos.

Valószínűleg meg lehetne most is csinálni. Többe kerülne, de erre meg azt mondom, hogy arra van pénz, amire akarjuk. 

Akkor miért akarunk akkor megint egy elavult tervet megvalósítani?

Ha már elavult terveknél tartunk, Egerben még mindig a belső forgalom a meghatározó, ezzel kellene foglalkozni. Lehet, hogy a tervezett elkerülő út költségeit inkább a közösségi közlekedés fejlesztésére, illetve az intermodális csomópont újratervezésére és megvalósítására kellene költeni. Azért ez könnyen észrevehető: szombat délelőtt közel sincs annyi autó az utakon, mint hétköznaponként. Ezeket amúgy ki sem kellene már találni, tízen évek óta küzdenek ezzel Európában, működőképes megoldások születtek, érdemes ezeket megnézni és adaptálni a városra.

Mi mindennel le vagyunk maradva.

Járhatnánk ebben előrébb is. Ha már máshol megtörtént a probléma, legalább annyit megtehetnénk, hogy mi nem rohanunk bele ugyanabba a hibába. Ez a gondolkodás most nem működik, pedig csak szemléletváltásról szól. Ha megnézzük az LMP-nek a 2010-es programját, nagyjából azok valósulnak meg. Szóval igen, le vagyunk maradva.

Azt is látom, hogy a felgyülemlett problémákat és feszültséget sokszor kivetítik a politikusra, első sorban és érthető módon a körzetük képviselőjére – és helytálló is lenne, ha tényleg egy szál képviselő tehetne ezekről.

Ez igaz, példának okáért az elkerülő utat nem a város építteti. Talán a lakóknak lesz valami beleszólása, hogy hol legyen, de abba nem volt, hogy egyáltalán kell-e ez nekünk. Persze az autósok azt gondolják, hogy nagyon jó, de ha megnézzük az erre vonatkozó számításokat, forgalomszámlálási adatokat, az derül ki, hogy igazából annyira nincs szükségünk rá. Ezt így kimondani eretnekség, az út meg az autó erős politikai téma. Ha kiállnék, hogy költsük ezt a pénzt másra – mondjuk a közösségi közlekedésre – akkor már a "másik oldalon" állnék.

 
Mivel szoktak még keresni?

A járdák minősége örök klasszikus, szintén városi probléma. Nagy probléma volt az is, hogy korábban a négysávos felől ide nem lehetett bejönni a garázssoroknál. A választások előtt eltávolították az oszlopokat, gyorsan lebetonozták és most már lehet közlekedni. Annyi a gond, hogy így egy derékszögű utat kaptunk, ami önmagában szűk, a garázsépület sarka miatt nem lehet jól belátni, hogy jön-e valaki velünk szembe, a gyalogosoknak is óvatosnak kell lenniük.

De voltak, akik azt hitték, több tíz vagy esetleg százmilliói vannak egy képviselőnek, amiből kedve szerint gazdálkodhat. Nyilván nem voltak vele tisztában, hogy ez 2 millió forintot se jelent, amiből örülünk, ha egy gyalogátkelőhelyet ki tudunk fizetni.

Említetted, hogy egy út is politikai téma. A beruházások legjava a belvárosra koncentrálódik. Dobó tér, vár, úszóközpont és még sorolhatnám, közben a környező városrészek egyre jobban leépülnek, járhatatlan utak és járdák, elhanyagolt közterületek, játszóterek stb. Azért érdekes, mert a belváros szinte már csak egy apartmannegyed, itt a Remenyiken pedig több százan laknak például.

Egy beruházásnál nem nagyon terveznek fenntartási költségekkel, vagy csak minimálisan. Megcsinálják, van, majd elkezd pusztulni, aztán jobb esetben építenek egy újat. A politika választási ciklusokban gondolkodik, azon túl nem éri meg a politikusnak vele foglalkozni.

Egész Magyarországra nem jellemző a hosszútávú gondolkodás.

Akkor az a baj, hogy politikusok vezetik a várost?

Igen, de van más?  Szokták mondani a szakértői kormányzást, de ilyen nincs. A szakértők se egyenlően gondolkodnak még az azonos területeken sem. Gazdaságpolitikáról lehet liberális szemlélettel, zöld szemlélettel vagy nem tudom még milyen hozzáállással gondolkozni, bár ez a demokrácia. Igaz, nálunk az se nagyon működik. 4-5 év alatt kell felmutatni valamit a politikusnak, tehát azon dolgozik, hogy a saját létezését meghosszabbítsa.

Az önkormányzati választások előtt nem volt ilyen gondolkodás az Egységben a Városért Egyesület tagjai közt, hogy sok kicsi sokra megy, mutassuk meg így?

Nem nagyon. Bár ezt évek óta hangsúlyozom és a választások után is rengetegszer beszéltünk róla, hogy nem látunk egy városfejlesztési koncepciót, amihez igazodni tudunk és aszerint küzdünk a különböző forrásokért. Például jön egy helyi építési szabályzat módosítási kérelem, de nem tudjuk, mi alapján fogadjuk el. Ha tudnánk vagy kimondanánk, hogy milyen Egert akarunk, akkor ezzel nem lenne gond. Készültek ilyen koncepciók, de azok kötelező jelleggel mindig valamilyen pályázati anyaghoz kellettek.

Jelenleg most készül egy fenntartható városi stratégiai anyag és attól tartok, ez is csak egy kötelező kör, amit be kell nyújtanunk, de senki sem veszi komolyan. Klímastratégia is készült, senkit se érdekelt. Megcsináltuk, kipipáltuk, ment a fiókba. Ezeket anélkül kellene megalkotni, hogy kapkodnánk a pályázati források után, ehhez viszont komoly együtt gondolkodás szükséges.

Te milyen Egert akarsz?

Sokáig vesszőparipám volt, hogy Egernek meg kell tartania a fiataljait és ennek az érdekében kell tennünk a legtöbbet. Ezzel sok vidéki város is küzd. Egyre inkább úgy érzem, hogy Eger erre már nem képes.

Demográfiai adatokból látjuk, hogy csökken a népesség, elöregszik a város.

Ha tudomásul vesszük ezt, akkor lehet ebbe az irányba kellene mennünk, erre lehetne építeni. Most nagyon szembe megyek magammal, mert mindenféle ifjúságközpontú dolgot képviseltem évekkel ezelőtt. Sajnos most ez van, persze megfordítható lenne.

Azért furcsa ez, mert állandóan belterületbe vonunk ingatlanokat, állandóan építkezünk, új lakások, társasházak létesülnek, mégis folyamatosan csökken a lakosság.

Értelmesebb lenne a meglévő városrészeket, kertvárosi részeket, lakóövezeteket fejleszteni és nem mindig újakat építeni.

A közlekedésfejlesztésben a zöld szempontokat helyezném előtérbe, ahogy a gazdaságfejlesztésben is. A szőlő és borkultúra rendben van, de nem elég. Olyan ipari fejlesztést tudok elképzelni, ami a környezetet kevésbé terheli. Persze ezekhez a törekvésekhez kormányzati háttér is kellene. Amúgy meg ne egyedül mondjam meg ezeket.

Habár teljesen igazad van, azért ez a nyugdíjas város koncepció rosszul hangzott. Valami pozitívval zárjuk le inkább.

Jó, maximum kihagyod azt a részt.

(Fotók: Domán Dániel)