Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Közös szakmai és civil fórumot tartottak szeptember 23-án, csütörtökön az egri Polgármesteri Hivatal Üvegtermében az egri elkerülő út tervezéséhez kapcsolódóan, ahol a meghívott szervezetek közül sokan képviseltették magukat. A fórum 35 résztvevő jelenlétével zajlott le – számolt be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF).
Az egri elkerülő út tervezését megalapozó tanulmányterv készítése közösségi tervezés segítségével zajlik, tehát az érintettek, a város lakossága és egyéb szereplői a tervezés folyamatának több lépésébe bevonásra kerülnek. A közösségi tervezés részeként az érdekelteteknek lehetőségük van különböző online felületeken észrevételeket tenni – és hasonló célt szolált a mostani szakmai és civil fórum is.
Az eseményen a beruházó NIF és a tervezők mellett részt vett a Heves Megyei Építészeti Kamara, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint civilek – természet- és környezetvédő szervezetek, Eger város belvárosáért, illetve idegenforgalmáért tevékenykedő szervezetek, városvédő- és sportegyesületek –, és az Egri Fertálymesteri testület is képviseltette magát.
A fórum bemutatták a tervezés ütemezését. Elhangzott:
2021 októberéig készül el a forgalmi vizsgálat és a környezetvédelmi konfliktus térkép, majd 2022 májusáig születnek meg a konkrét nyomvonal javaslatok. Az azt követő egyeztetések után pedig 2022 decemberében kerülhet sor a kiválasztott nyomvonal bemutatására.
A tervező ismertette a hallgatósággal, hogy a nyomvonalváltozatok kidolgozása a hatályos környezetvédelmi törvény, örökségvédelmi törvény és földtörvény azonos mértékű figyelembevételével történik, valamint aprólékosan mérlegelik az épített környezeti, településfejlesztési és mezőgazdasági szempontokat is. A cél egy olyan nyomvonal kijelölése, amely a védett és védendő értékeket nem károsítja. Ennek garanciája az is, hogy a tanulmányterv mellett környezeti hatástanulmány is készül, amelynek megfelelő eredményei esetén kaphatja csak meg a projekt az illetékes hatóságoktól a környezetvédelmi engedélyt.
A fórumon bemutatták az őszi forgalomszámlálás és az az alapján készült forgalmi modellezés eredményeit is, amely alapján az elkerülő út megépítése esetén 2024-re a 25-ös főúton 10.000 egységjármű/nap, 2036-ra 13.000 egységjármű/nap csökkenés várható.
Szó esett még arról, hogy a megépülő út egy új zajforrást is jelent majd Eger életében, és mivel az út tengelyétől 100-150 méteres távolságon belül várhatók a zajpanaszok, ezért a lakott területtől ezen távolságon belül lévő nyomvonalak kialakítása nem támogatható.
A tervezői előadást követően bemutatták a részvételi tervezés folyamatát, valamint szó volt arról, hogy az érdeklődök a projekt honlapján és Facebook-oldalán folyamatosan tájékozódhatnak a tervezés menetéről, valamint visszajelzést küldhetnek és kapcsolatba léphetnek a tervezőkkel. Mint kiderült, augusztus óta üzemel egy úgynevezett térképes információgyűjtő felület, amelyre a fórumig körülbelül 300 visszajelzés érkezett, ezeknek jelentős része érintett lakóépületet vagy intézményt jelez.
Az előadások után a résztvevők négy asztalnál, négy kérdés mentén oszthatták meg a gondolataikat, negyedórás forgásban.
A négy kérdés és a rájuk érkező legfontosabb válaszok a következők voltak:
A „Milyen konkrét eredményt vár a fejlesztéstől?” és a „Milyen pozitív hatása lehet Önre nézve a fejlesztésnek?” kérdésekre hasonló válaszok érkeztek, ezért az alábbiakban együtt kerülnek bemutatásra. A legtöbbször elhangzott válasz a belváros levegőjének javulását hangsúlyozta, emellett sokan kiemelték a város úthálózatának tehermentesítését, különösen a teherforgalom és az éjszakai forgalom tekintetében. Emellett gyakran szerepelt a válaszok között az észak-déli ingázás megkönnyítése és az agglomeráció gyorsabb elérése, mint az elkerülő út megépülésének pozitív hozadéka. Konkrét elvárásként hangzott el a 24-es és a 25-ös főutak bekötése, a Rozália temető és a nyomvonalhoz közel eső lakóterületek (pl.: Bányakert) elkerülése.
A harmadik kérdésre, „Mi az, amit Ön szerint el kellene kerülni, mi az, ami jó lenne, ha nem következne be a projekt során?” válaszolva a résztvevők elmondták, hogy fontosnak tartják a természetvédelmi szempontok alapos figyelembevételét, az elkerülő út harántirányú utakkal való bekötését a városi úthálózatba, valamint a lakosság időben történő bevonását a tervezési folyamatba.
A negyedik asztalnál tárgyalt kérdésre, „Milyen konkrét, helyhez kötődő, nyomvonalválasztást befolyásoló információja van?” a válaszok között olyan természetvédelmi szempontok hangzottak el, mint az északon fekvő vízbázis, valamint az északi gyepterületek és a Natura 2000-es területek védelme. Felmerült az a kérdés is, hogy a tervezők foglalkoztak-e azzal a lehetőséggel, hogy az elkerülő utat a jelenleg mezőgazdasági járművek közlekedésre rendelkezésre álló út nyomvonala mentén, esetleg annak bevonásával jelöljék ki. A tervezők ezt a lehetőséget is vizsgálják, kihangsúlyozták azonban, hogy a szervizút megtartása feltétlenül szükséges. A városhoz közelebbi nyomvonal melletti érvként hangzott el, hogy az út tehermentesítő szerepe erősebb lenne, a távolabbi nyomvonal mellett pedig elsősorban az szól, hogy Eger keleti lakóterületeit kevésbé zavarná, illetve a domborzati viszonyok is megfelelőbbek lennének.
A fórum utolsó részében a résztvevőknek lehetőségük volt az út tervezésével kapcsolatban kérdéseket feltenni, amelyeket – illetékesség alapján – a beruházó, illetve a tervező válaszolt meg.
A kérdés-válasz blokkból kiderült, hogy az út megvalósítása ütemezetten fog történni, a déli szakaszok várhatóan előbb fognak megépülni, mint a Felnémetet elkerülő szakasz.
A tervezők elmondták, hogy a domborzati viszonyokat elemezve vizsgálják a kapaszkodó sáv szükségeségét, valamint megerősítették, hogy az elkerülő út harántirányú bekötésének tervezése is feladatuk. A közelebbi nyomvonal esetében a Kistályai út elkerülésére szolgáló szakasz szükségeségét megvizsgálják. Az is kérdés volt, hogy az önkormányzatnak az általa a város belterületének határában megjelölt, a nyomvonal tekintetében kerülendő területekkel mi a távlati célja. Kielégítő választ azonban a jelenlévő döntéshozók nem tudtak adni, a területről bővebb felvilágosítást az önkormányzat adhat.
A NIF beszámolója azzal zárul, a szervezetek fórumon elhangzott javaslatait a tervezés és a döntés során is figyelembe veszik majd.
(Indexfotó: Komka Péter / MTI)
