Megérkezett az idei első hó
A laktanyáról szóló sorozatunk előző részében elsősorban civilekkel beszélgettünk arról, hogy az ingatlanegyüttes és maga a terület milyen irányokba fejlődhetne. Az esetleges funkcióváltásról talán még korai beszélni, hiszen még mindig nem képezi a város tulajdonát, és alapvetően bármilyen fejlesztésbe is kezdene az önkormányzat, jelentős anyagi vonzatai lennének.
A laktanya sorsa megmutatja azt is, hogy a Fidesz-kormány és Eger városvezetése milyen viszonyt ápol egymással, és egyáltalán milyen összhangot alakíthat ki egy város az állam vagyongazdasági vagy fejlesztéspolitikai stratégiájával.
Sorozatunk utolsó részében azokkal a politikai szereplőkkel beszélgettünk, akiknek korábban már volt tapasztalatuk ebben az ügyben, illetve különböző oldalairól is ismerik a Dobó István Laktanyát.
Jánosi Zoltán és a Momentum kampányába is beemelte a laktanyát, viszont azóta a politikus az előválasztás versenyében alulmaradt Berecz Mátyással szemben, így kérdéses, hogy a jövőben mennyire akarnak vele foglalkozni. Az egri Momentum konzultációt indított a laktanya hasznosításáról, ennek eredményeit a jövőben elvileg a lakosokkal is megosztják majd. Jánosi Zoltánnak azonban múltbeli tapasztalatai is vannak, hiszen önkormányzati képviselő is volt. Szerinte sem az állam, sem pedig az eddigi városvezetések nem tudták igazán, hogy mit is szeretnének kezdeni a területtel.
Mirkóczki Zita önkormányzati képviselő (MSZP/Egységben a Városért Egyesület) szerint a Fidesz a polgármesterrel játszadozik, amikor hosszú hónapokig arról megy az egyezkedés, hogy mely önkormányzati ingatlanokra cseréljék a laktanyát. Mirkóczki Ádám többször hangoztatta, hogy miniszterekkel egyeztetett az ügyben, és "egy jó üzletet ajánlott fel" a magyar államnak. Eger önkormányzata az egykori mezőgazdasági iskola épületét, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Egészségház utcai épületét (B-épület) adná cserébe a laktanyáért, persze figyelembe véve az értékkülönbözetet is. Az Egészségház utcai épület jelenleg felerészben az önkormányzat tulajdona, így az maradna továbbra is az egyetem használatában, a mezőgazdasági iskolából pedig kollégiumot lehetne kialakítani.
Mirkóczki Zita kiemelte, hogy a lakosság bevonása nélkül a városvezetés nem döntheti el a laktanya jövőjét. Korábban, a júniusi közgyűlésen az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozásával sürgette a testületet. Jelenleg ugyanis ez a stratégia – amely leírja, hogy a következő években hogyan is képzeljük el Eger városát – felületes és hiányos. Egy külön projektcsoportot állítana fel, amely csak ezzel a stratégiával foglalkozna és részleteiben kidolgozná azt, mielőtt még megjelennének a pályázatok és a források.
Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk) képviselő szerint hiba lenne, ha önkormányzati tulajdonba kerülne a laktanya, hiszen jelentős költségvonzatai lennének. Az ingatlan eladását semmiképpen sem engedné. Szerinte Eger ingatlanállománya így is leromlott, a laktanyának elsősorban újra katonai funkciót adna és meghagyná az államnak. Véleménye szerint az önkormányzati választásoknál is felesleges és értelmetlen volt kampányolnia a polgármesternek a laktanyával, két év elteltével nem sikerült előre haladni az ügyben.
Dr. Nagy Imre és Habis László, Eger volt polgármesterei is készséggel vállalták az interjút, amely során elmesélték, hogy az ő idejükben milyen ügyekben volt érintett az önkormányzat a laktanyát illetően. Véleményük szerint több megoldás létezik a hasznosításra, azonban előtte rengeteg intézkedésnek kell megtörténnie a komplex hatástanulmányok mellett. Vezetésük alatt sem volt ez másképp, a kormányzati ciklusok váltakozása többször keresztbe tett a felmerülő ötleteknek is. Egyikőjük sem támogatná a lakópark létrehozását, azonban a magántőke bevonását nem tartják kizártnak akkor, ha az Eger javára szolgál. Annak idején Habis László kalandorságnak tartotta az ingatlanegyüttes megvételét, hiszen milliárdos nagyságrendű összegről beszéltek. Mindkettőjük véleménye, hogy nem lehet csupán annyi a kérdés, hogy Egeré lesz-e a laktanya vagy sem, ezt alapvetően rossz kommunikációnak tartják.
Dr. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy a kívülről érkező civil ötletek csak jót tehetnek egy városvezetésnek, és engednie kellene azokat a polgármesternek még akkor is, ha ő esetleg rendelkezik kész koncepcióval. Habis László tagadta azon állításokat, amelyek arról szóltak, hogy annak idején a döntésekbe és az ötletek kidolgozásába nem vontak volna be civil vagy más szereplőket.
Kérdéseinkkel megkerestük korábban az önkormányzatot, felajánlottuk azt is, hogy a városvezetésből valaki nyilatkozzon a kérdésben, azonban a lehetőséggel nem éltek, így többek között Mirkóczki Ádám álláspontját sem ismerhetjük meg. A polgármester többek közt korábban parkolót, postát és boltot is vizionált a laktanya területére, de konkrét terveket sohasem vázolt fel. Már hónapokkal ezelőtt kerestük az önkormányzatot, hivatalos adatigénylés keretében kérdéseket is tettünk fel, illetve jeleztük, hogy megköszönnénk, ha kameráink előtt is megszólalna valaki az ügyben. Június 8-a óta nem sikerült válaszolniuk. Mindez annak fényében is megmosolyogtató, hogy korábban hivatalos közleményben is panaszkodtak, hogy miért nem kérdeztük meg őket az álláspontjukról, például az Almagyar-dombi telekeladások kapcsán. (Természtesen megkérdeztük, az erről szóló videóriportban az akkor még városvezető frakció egyik képviselője, Berecz Mátyás is adott interjút.)
Az első részt itt nézhetik meg:
