2021. október 22., Előd

Eger ügye

#eger #dobó istván laktanya #dil

VIDEÓRIPORT – Itt egy rakás ötlet arra, mit is kezdhetnének az egri laktanyával. De érdekel ez valakit a döntéshozók közül?

Domán Dániel 2021.07.20. 10:09

Egyelőre nem tudjuk, mi lesz az ingatlannal. Ötletek mindenesetre vannak.

Korábban megírtuk, hogy az ígéretek szerint a város tulajdonába kerülhet a Dobó István Laktanya. Sorozatunk mostani részében az a csapat szólal meg, akiknek célja leginkább az lenne, hogy az egriek beleszólhassanak abba, mi történik az ingatlanegyüttessel. Ehhez azonban érdemes lenne sokkal átfogóbb ismeretekkel rendelkezni és leszűkíteni a lehetőségeket, amelyek társadalmi párbeszédre érdemesek lehetnek.

 

 

Európában számos olyan katonai intézmény, laktanya vagy más egyéb célú terület hasznosult közösségi megvalósítással, amelyekből egyszerűen mintát kellene vennünk és "magyarra" fordítanunk azokat. A társadalmi párbeszéd kultúrájának ápolása közös erőfeszítéseket igényelne. Amikor éppen emojikkal kommunikál a kormány, és az egri városházán olykor még mindig a másik karaktergyilkolása a legfontosabb, ez a párbeszéd szinte lehetetlennek tűnik. A laktanyát mégis sokan politikai eszközükként használják fel kampányidőszakokban, konkrétan nulla végeredménnyel.

 

Az ingatlan jól mutatja azt is, hogy az elmúlt években a Fidesz regnálása alatt az önkormányzatok lehetőségei nem hogy bővültek volna, de inkább a kormány végrehajtó szerveinek rendelődnek alá – akkor is csak annyi a dolguk, hogy az állami beruházásokat folytassák akadálytalanul. Ekkora ingatlanegyüttessel saját forrásaiból szinte semmit sem tudni tenni az önkormányzat, csak részben vagy egészben értékesíteni azt. Ezért is hallani mostanság, hogy a tulajdonviszonyok rendezése után az eladás is egy opció lehet. Erre hívja fel a figyelmet Jánosi Zoltán, a Momentum előválasztási képviselőjelöltje is, de ezt a hírt több képviselő is megerősítette informálisan.

A képlet egyszerű: az egri önkormányzatnak jelenleg nincs forrása nagyobb volumenű fejlesztésre, állami vagy EU-s pályázati forrásokból tudna megvalósítani bármit is, vagy éppen az ingatlan értékesítésével. Az előbbi megoldás több hasznosítási lehetőséget biztosít az itt élőknek, már amennyiben beleszólhatnak majd. Az eladással pedig akár egy lakóparkká is válhat a terület, ami végérvényesen megölné a Károlyváros és a Hajdúhegy kertvárosi övezetét. Természetesen a két véglet között akadnak lehetőségek, ez viszont szakértelmet és tényleges konzultációt kívánna.

Riportunkban Dely György építész tervező is erről beszél, aki évtizedek óta követi nyomon a laktanya sorsát. Az eladás esetén az önkormányzatnak vajmi beleszólása lehet abba, hogy mi legyen az épület sorsa. Határozott véleménye, hogy a tulajdonba vétel után helyi védelem alá kellene helyezni a laktanyát és annak udvarát, de szintén fontosnak tartja, hogy a felmérések elkezdődjenek. Ahogy sokaknak, neki is van ötlete a hasznosításra, de ez nem az építész feladata és talán nem is a városvezetésé, hanem a város igényeinek megfelelően kellene ezt kitalálni és kommunikálni azt.


Hacsi Tamás táj- és kertépítészmérnök szerint nem állunk jól, ha városi zöldterületekről és közparkokról van szó. A laktanya zöldfelülete hatalmas adottság és érték ahhoz, hogy ne őrízzük meg és így növeljük Eger városának közparkjainak számát. Ez egyértelműen adja magát: a laktanya udvara akkora, mint az Érsekkert negyede, értékes faállománnyal két olyan városrész határán, ahol nincs közpark. Azokban a városokban, ahol a főkertész intézménye megvalósult, konkrétan harcolnak az ilyen területekért és nem engedik, hogy különböző építőipari mogulok elpusztítsák azokat.


Nick Tayler tanár és vállalkozó, aki a 80-as évek óta Egerben él, számos jó példát látott közösségi megvalósításban létrejött fejlesztésekre. Nick véleménye az, hogy bármiről is legyen szó, konyhakész tervekkel kellene rendelkeznünk. Amikor a források adottak, már csak bele kell nyúlnunk a fiókba és kivenni azt. A laktanya közösségi tervezése európai példakánt is szolgálhatna, ehhez viszont komolyan kell vennünk a társadalmi párbeszédet, aminek az elsajátítását viszont az iskolákban kellene elkezdeni. A folyamat hosszabb és időigényesebb, viszont ahol ez megvalósul, ott harmónia alakul ki a városvezetés és a lakók között és mindenki jól jár. A tervezésbe és a város életének jövőjébe is érdemes lenne a fiatalokat belevonni.


Punyi Imre építészmérnök tavaly Berecz Mátyáshoz, a körzet képviselőjéhez fordult, hogy a képviselőtestület karolja fel a közösségi tervezés lehetőségét. Berecz Mátyás a város vezetésétől nem kapott választ, és miután a DIL csapata (= deal =üzlet, alku, szerződés, Dobó István Laktanya) saját útját kezdte el járni és erről hírt is adott, majd Mirkóczki Ádám polgármester Berecz Mátyás Facebook-oldalán kelt ki magából a kommentszekcióban.

 

"Hihetetlen, sőt! Egyenesen burleszk kategória Matyi, hogy ez a választási programom volt, másfél éve dolgozok az ügyön és Te másfél éven keresztül se alpolgármesterként, se képviselőként, se egri polgárként, sőt semmilyen státuszban egy kérdést sem intéztél hozzám, hogy mit tettem vagy nem tettem a laktanya kapcsán (azt már hagyjuk is hogy elődeim 13 évig semmit). S most amikor hamarosan a városé az ingatlan, beleállsz az előválasztás és országos politika miatt ebbe a színjátékba… Tényleg nem találok szavakat. Viszont az egriek számára jó hír és egy újabb vállalásom teljesülése, hogy hamarosan városi tulajdonba kerül! Azt viszont sajnálom őszintén, hogy ilyen színjátékokkal keltitek a hangulatot a városban…" – írta a polgármester.

 

Berecz Mátyás pedig egy képernyőképpel válaszolt, amely éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Innen pedig elindult a képviselők közti háború, amely végül az ellenzéki frakció felbomlásakor csúcsosodott ki. 

laktanya_berecz_email

Punyi Imre a kezdeményezésével a városházán is járt, de nyitott fülekre ő sem talált. Az évek alatt elhangzott ötletekből a bérlakások fejlesztését reálisnak találta, mérnökként így saját tervezésbe kezdett, ennek a részleteit láthatjuk a filmben is. Ez azért is jó volna, mert a bérlakásprogrammal rendszerszinten vannak problémák. Punyi tervei szerint ezeket a lakásokat nehezebb sorsú nagycsaládosok úgy vehetnék igénybe, hogy az önkormányzat feltételeket szab, mint például diploma megszerzése öt éven belül, vagy a folyamatos munkaviszony megléte. Ezekre a nagyvilágban szintén rengeteg példát találunk, és az ösztönzések legtöbbször működnek. A tervei szerint a leendő lakosoknak a saját parkjukkal és környezetükkel is foglalkozniuk kellene, amely egy régi, egyszerű, mégis nagyon sikeres intézményre hasonlít, ez volt a "Tiszta udvar, rendes ház" mozgalom.

#GALLERY_129#

Punyi felhívta a figyelmet arra is: tökéletes alkalom kínálkozna arra, hogy végre elinduljon az elektronikus népszavazás, amely szintén vállalása volt a polgármesternek. A DIL csapatának erre is van módszere, de legfőbb céljuk az lenne, hogy a laktanya ügyét a képviselők egésze karolja fel, induljanak el a felmérések, majd a társadalmasítás után az esetleges tervezések kerüljenek be a bizottsági szakaszba, majd közgyűlésekre. 

 

A későbbiekben igyekeznek az Egységben a Városért Egyesület civiljeit is mozgósítani és mindenkit, aki szakmai hozzájárulásával segítené a laktanya jövőjét. Az összevont bizottságok elnöke, Mirkóczki Zita a júniusi közgyűlésen az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozásával sürgette a testületet. Jelenleg ugyanis ez a stratégia – amely leírja, hogy a következő években hogyan is képzeljük el Eger városát – felületes és hiányos. Mirkóczki Zita egy külön projektcsoportot állítana fel, amely csak ezzel a stratégiával foglalkozna és részleteiben kidolgozná azt, mielőtt még megjelennének a pályázatok és a források.

 

A társadalmasítás a jövőbeni fejlesztéseknek egyik kulcspontja. A létrejövő csoport nagyban segítené azt, hogy a jelenlegi tendencia megforduljon, azaz ne a már kiírt pályázatok után futkorásszon állandóan a város, hanem a meglévő, tényleges igényeken alapuló fejlesztéseket próbáljon megvalósítani. A DIL csapata ezért is kérné, hogy a bizottsági szakaszokba hívják meg azokat a szereplőket, akik komolyan hozzájárulnának a tervezéshez és nem kizárólag a laktanya esetében, hanem Eger egészével kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban mind a Fidesz, mind az ellenzék képviselői többször hangoztatták, hogy szakmai hiány van a városházán, és az információk nem jutnak el a képviselőkhöz. Most, hogy újra ülésezik a testület, a DIL csapata reménykedik, hogy függetlenül az anyagi lehetőségektől, a párbeszéd kezdetét veheti, és a laktanya ügye példamutató lenne a város fejlesztésének történetében.


Következő videóriportunkban azokat a politikusokat szólaltatjuk meg, akik az elmúlt években komolyabban foglalkoztak a Dobó István Laktanya sorsával. Reméljük, a szűkebb városvezetés részéről is érkezik tájékoztatás néhány részlettel kapcsolatban, hetekkel (sőt, lassan inkább már hónapokkal) ezelőtt kerestük már az önkormányzatot, hivatalos adatigénylés keretében kérdéseket is tettünk fel, illetve jeleztük, hogy megköszönnénk, ha kameráink előtt is megszólalna valaki az ügyben. Június 8-a óta nem sikerült válaszolniuk. Mindez annak fényében is megmosolyogtató, hogy korábban hivatalos közleményben is panaszkodtak, hogy miért nincs megkérdezve (amúgy megvolt, az akkor még városvezető frakció képviselője is nyilatkozott) az ő álláspontjuk az almagyardombi telekeladások kapcsán. Ki érti ezt?

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló