Oké, Egeré lehet a laktanya területe, de mit kezd vele a város? És számít-e majd az egriek véleménye? – VIDEÓ

Újra politikai palettán a Dobó István Laktanya ügye, az egri közéleti harcok közepette azonban egy civil csapat bejutott a laktanya területére, hogy maguk vegyék szemügyre az épületek állapotát. Céljuk az, hogy a városvezetés a szakmai tanácsaikat is megfogadva dolgozhasson azon, hogy a lehető legideálisabb formában hasznosuljon a jövőben a laktanya.

„És ott mit akarnak?”

– teheti fel a kérdést megannyi ember, amikor a laktanya szóba kerül. A dilemma jogos, hiszen hosszú évek óta az Orbán-kormány az építkezési agressziójával teljesen elidegenítette társadalmunkat attól, hogy bármi közünk is legyen ahhoz, hogy az országunkban vagy a lakóhelyünkön mi épüljön vagy milyen beruházások valósuljanak meg. Természetesen nem minden ördögtől való, számos szerencsés beruházás született, de Egernek is akadnak jócskán lemaradásai ezen a téren (leginkább a városfejlesztéshez való hozzáállásban), de az irányváltoztatástól nem kell félnünk, hiszen nemzetközi repülőterünk is lehet a jövőben. Amúgy a jégcsarnokot se felejtsük el.

Mirkóczki Ádám polgármesteri kampányának egyik ígérete volt a laktanya városi tulajdonba vétele, de közben a helyi Momentum is kampánytémává avanzsálta a helyszínt, Berecz Mátyás önkormányzati képviselő pedig írt egy levelet a bíróságnak nemrég, hogy a civil csapatot engedjék be forgatni, aztán ő is kapott egyet az arcába, voltaképpen így érkeztünk el a többségben lévő, ellenzéki frakció széteséséhez és a teljes káoszhoz. A polgármester legutóbbi nyilatkozata szerint már csak egy aláírásra vár a tulajdonjog, a gazdasági programjában – amit egymaga írt meg a következő 15 évre – egyszerű funkcióváltásról olvashatunk.

Mi lesz utána?

Az, hogy városi tulajdon lesz a laktanya, egy dolog, az aláírás percétől kezdve minden a városi költségvetést terhel majd, így a kérdés nem az, hogy az ingatlant mikor adja át az állam cserébe az egyetem B-épületének feléért és a mezőgazdasági iskoláért, hanem, hogy mi lesz ezután. A civil csapat, amely stílszerűen a DIL (= deal =üzlet, alku, szerződés, Dobó István Laktanya) nevet adta magának, éppen arra a jelenségre akarja felhívni a figyelmet, hogy a laktanya hasznosításának tervezése ne a négy fal között történjen meg, ahogy azt a kormány is előszeretettel szokta művelni, hanem a város lakosságának igényeihez igazodjon és erőteljes szakmai hozzájárulások és véleményezések szerepeljenek a programban. Ami szerintük a legfontosabb lenne, az az átláthatóság és az információk közlése, hogy a lakosság a megfelelő szempontok alapján, ne légből kapott és elpoénkodott ötletekkel konzultáljon, hanem értelmes párbeszéd valósuljon meg. Itt lenne hasznos a polgármester által beígért elektronikus népszavazás, amelyre a DIL csapatának szintén van kezdeményezése, de elsődleges céljuk, hogy a városvezetés egyáltalán hajlandóságot mutasson az együttműködésre.

A laktanya ügye civil oldalról két szálon indult el. Tavaly év végén a Labor Egyesületben történtek workshopok, tavaly nyáron pedig az Egri Történetek videós blog készítője (jelen cikk szerzője, teljes filmje megtekinthető itt) forgatott róla és a körzet képviselőjét, Berecz Mátyást hívta segítségül, hogy elbeszélgessen a laktanya jövőbeni sorsáról. (Ebből a beszélgetésből látható egy kivonat a lenti videóban - a szerk.) Ezek a személyek álltak össze és mint kiderült, egészen előrehaladott állapotban tartanak, mindenféle ötletek születtek látványtervekkel, de a céljuk inkább az, hogy lehessen az egrieknek is beleszólásuk abba, mi történik az ingatlanegyüttessel. Ahhoz pedig sokkal bővebb információk kellenek ahhoz, hogy egyáltalán le lehessen szűkíteni a lehetőségeket a laktanya jövőjét illetően.

Kellemetlen, hogy idáig eljutottunk

Az országban a legtöbb laktanya többnyire már hasznosult valamilyen formában, de Eger ebből a szempontból eddig más utat járt be. Arról, hogy ez az egykori városvezetőknek, az éppen aktuális kormányoknak vagy kinek is köszönhető, már nem is biztos, hogy érdemes beszélni. Egy ekkora volumenű ügy nagy falat, bármilyen hasznosításról szóló tárgyalások sajnos évekig elhúzódhatnak, ezért sem Mirkóczki Ádám, sem pedig elődje Habis László nem hibáztatható, hogy egy csettintésre nem bírják megoldani a helyzetet, bár előbbi kétségkívül előrébb jár az ügyben, mint a hosszú időn keresztül a várost irányító elődje. Biztosan voltak elmulasztott lehetőségek és félresikerült tárgyalások, az viszont kollektív szégyen, hogy egy ilyen impozáns, méltán híres épületegyüttes ilyen állapotba került.

Európában számos olyan katonai intézmény, laktanya vagy más egyéb célú terület hasznosult közösségi megvalósítással, amelyekből egyszerűen mintát kellene vennünk és „magyarra” fordítanunk azokat, csak hát nálunk a társadalmi párbeszéd kultúrája sem alakult ki és el sem hisszük, hogy valaki kíváncsi a véleményünkre. Mondhatnánk, hogy a túl sok demokrácia sem jó, dínópark tényleg nem lehet a laktanyából, de akkor adott a kérdés: mi legyen? A DIL csapata sem szeretne erre választ adni, inkább csak tisztába tenni a dolgokat, hogy se a városvezetés, se pedig Eger lakossága ne essen pofára egy esetlegesen félrement fejlesztéssel, mint mondjuk a Márai Központ, a Katona téri parkolóház vagy a milliárdokat elnyelő Vármúzeum.

Az Egri Történetek tavalyi filmrészletéből kiderül, hogy többször történtek olyan tárgyalások, amelyben egy honvéd gimnázium megvalósítása körvonalazódott, így részben megmaradhatott volna a laktanya katonai funkciója, ami papíron egyáltalán nem mondana ellent a városi tulajdonjog lehetőségének. A laktanyát jelenleg az Egri Törvényszék üzemelteti. Egyes épületeket felújítottak és tetőcsere is volt, ezeket most irattárként használják. A laktanyát körülölelő utak amúgy rendkívül túlterheltek bizonyos napszakokban, konkrétan egy zebra sincs a közelben csak a Baktai úti ABC előtt. Az egérutaknak használt kertvárosi övezetben jellemző a gyorshajtás, a Baktai úti felújításokat leszámítva évtizedek óta szinte semmilyen fejlesztés nem történt, annak ellenére, hogy a közelben boltok, óvoda, gimnázium, temető és sok-sok családi ház van. Az utóbbi időben a Kisasszony piac miatti forgalom is az idegrendszereket borzolja.

Berecz Mátyás ezzel kapcsolatban elmondta, a körzeti képviselőknek az elvonások miatt konkrétan nulla forint a fejlesztésekre szánt költségvetés, ő a körzetre szánt tavalyi egyéni keretét, majdnem másfél millió forintot erre az évre csúsztatta, azonban a költségvetési hiány miatt valószínűleg az sem lesz felhasználható. A Hatvanasezred utcában sikerült sebességkorlátozó táblákat kihelyezni, amelyek önmagukban nem sokat érnek, komolyabb intézkedésekre lenne szükség. Az Epreskert utcát is egyirányúsították az óvoda környéki parkolási káosz miatt, de a jövőben kérdéses, hogy valamilyen koncepció által milyen nagyobb felújítások történhetnek a Károlyvárosban vagy a Hajdúhegyen. A városrészről tavaly írtunk részletesebben.

A következő videóriportunkban a DIL embereit szólaltatjuk meg, ők mutatják meg nekünk, hogy a Dobó István Laktanyában jelenleg milyen állapotok uralkodnak, illetve hogy szerintük milyen irányba lenne érdemes elindulni a gondolkodásnak ahhoz, hogy végre a "színes lufik" fújogatása mellett komoly közösségi tervezés is születhessen Egerben.