Hangfelvételek: rendet kell tenni a városházán, Mirkóczki mit keres még ott?
Hétfőn az Egri Ügyek több kérdést küldött az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójának, Blaskó Balázsnak. Arról érdeklődtünk, hogy mi az igazgató, valamint a társulat véleménye a készülő kormánypárti törvénymódosításokról, amelyek alapjaiban kívánták átalakítani a magyar színházak finanszírozását, valamint a kulturális élet irányítását.
Az eredeti törvénycsomagból azonban a szerdai parlamenti végszavazás előtt - részben a Fidesz holdudvarából is érkező kritikák hatására - kikerültek a "legkeményebb pontok", mint például az, hogy a jövőben a mindenkori emberi erőforrások miniszterének egyetértése kellene ahhoz, hogy az önkormányzatok kinevezhessék a saját színházaik élére az általuk választott igazgatókat. Ez annyiban módosult, hogy a magyar államnak meg kell állapodnia külön, minden egyes önkormányzattal, hogyan döntsenek közösen az igazgatói kinevezésekről. Ennek a megállapodásnak ráadásul garantálnia kell a színház művészi szabadságát.
Továbbá a Fidesz által felpuhított törvénycsomag végül nem szüntette meg a Nemzeti Kulturális Alap szerepét, többek között a színházak pénzügyi támogatásának odaítélésében sem. Ezt eredetileg egy központosított, Fidesz-közeli kulturális vezetőkkel kitömött testület végezte volna a jövőben.
Miután hírportálunk még az eredeti törvényjavaslatról kérdezte Blaskó Balázst, valamint arról, hogy csatlakoznak-e a hétfői, budapesti tüntetés céljaihoz (amelyen a színházi élet jelentős szereplői tiltakoztak a törvénycsomag ellen), az egri színházigazgató még ez alapján válaszolt.
Blaskó válaszának első része nem saját, hanem a Magyar Teátrumi Társaság, a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete, a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetsége, a Mozaik Művészegyesület, a Szabadtéri Színházak Szövetsége, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége közleményét idézte "a magyar kulturális élet működése szabályozásának egyes területeit érintő jogszabály-módosításokkal kapcsolatban".
Ebben nyugalomra kérik a politika és a kultúra minden szereplőjét, továbbá kifejtették:
1. A magyar kulturális élet összességében nem kaphat kevesebb állami támogatást a jövőben, mint eddig, így a Nemzeti Kulturális Alap forrásai sem csökkenhetnek.
2. A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak elosztásában a magyar kulturális élet szereplőinek kell döntő szerepet biztosítani.
3. Az önkormányzatok fenntartásában levő színházak finanszírozásáról az államnak és az önkormányzatoknak többre évre előre meg kell állapodniuk. Az önkormányzatok, amennyiben vállalják, önállóan működtethetik a fenntartásukban levő színház(ak)at. Ha erre nincs forrásuk, akkor állapodjanak meg az állammal – több évre előre.
4. A megállapodások nem térhetnek ki arra, hogy akár az önkormányzatok, akár az állam beleszóljon a színházak művészeti munkájába. A színházak vezetőinek megbízása és felmentése közös fenntartás esetén csak közös döntés alapján történhet.
5. A független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.
Mivel a felsorolt követelések részben teljesültek a Fidesz meghátrálásával, így Blaskó Balázs (a képen) válasza itt akár véget is érhetett volna. Az alábbiakban viszont változtatás nélkül a színházigazgató ezután következő, saját mondatait idéznénk. Ezek egy része - a fideszes törvénycsomag változásával - nyilván már egy nem aktuális helyzetre reflektál. A többi azonban leplezetlenül védelmébe veszi a kormány kultúrpolitikáját.
"Az alábbiakban tényszerűen próbálom felsorolni a valótlan és hiteltelen híresztelésekkel szembeni valós tényeket. Az elmúlt napokban sajnálatos módon rendkívül kártékony, felesleges hangulatkeltésre alkalmas állítások láttak napvilágot a médiában:
Nem felel meg a valóságnak az az állítás, amely szerint „beszántásra” kerül a Nemzeti Kulturális Alap, amely szerint a kultúráért felelős miniszter döntené el, hogy ki lehet az önkormányzati fenntartásban lévő színházak igazgatója, amely szerint megszüntetésre kerül a független előadó-művészeti szervezetek állami támogatása, veszélybe sodorva ezzel e szervezetek létét. A valótlan állításokkal szemben Magyarország kormányának kulturális stratégiája az alábbiakat követi:
- Nem csökkenteni, hanem növelni szándékozza az előadó-művészeti alkotók és alkotóközösségek támogatását.
- A független színházak működésére és produkcióira Magyarország költségvetésében biztosított a forrás, és az eddigi pályázati rendszeren keresztül változatlanul elérhető számukra.
- A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt 25 évben kialakított gyakorlata alapján méltán nevezhető a magyar kultúrafinanszírozás egyik alapkövének, és szándék szerint változatlanul az is marad.
- Amennyiben a fenntartók kérvényezik az állam kiszámíthatóbb módon, tervezhetően nyújt támogatást közös működtetés keretében. Továbbá biztosítja a színház munkatársainak bérfejlesztését, illetve garanciát fogalmaz meg a források csökkentésének megakadályozására.
A sajtóorgánumok sajnos nem hitelesen számolnak be a tényekről, ezért, kérem, engedje meg, hogy a fentieken túl az alábbiakról tájékoztassam:
- Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására, ez az ország lakosságára, illetve GDP-jére vetítve egyedülállóan magas arányt képvisel Európában- ebből több mint ötmilliárd forint a független előadó-művészeti szféra szereplői között került felosztásra.
- Az önkormányzati fenntartású színházak és – az évek óta növekvő számú – független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatás folyamatosan nő.
- A tavalyi évhez képest az állami támogatáson felül -a többnyire vidéki- nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak 30%-kal több forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből.
- A Gárdonyi Géza Színház 2019-ben az alapműködésen túlmutatóan további 141. 000. 000.- forint összeg többlettámogatásban részesült az előadó-művészeti többlettámogatási keretből."
(Fotó: Huszár Márk)
