Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Ronan Gargan, Írország magyarországi nagykövete látogatott csütörtökön az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre. A diplomata megtekintette a Főegyházmegyei Könyvtár barokk termét, munkamegbeszélést folytatott az egyetem vezetőivel, majd előadást tartott a hallgatóknak – számolt be honlapján az egri egyetem.
Írország budapesti nagykövete a Líceum épületében találkozott Dr. Váczy Kálmán Zoltán rektorhelyettessel (alábbi képünkön), valamint munkaebéd keretében folytatott számos témát érintő eszmecserét Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektorral. A találkozókon a felsőoktatás írországi és magyarországi átalakításáról is szót ejtettek a felek, s mint elhangzott, az írországi felsőoktatás történelmében nagy szerepet vállalt az egyház, mint az egyetemek működtetője.
Ronan Gargan hangsúlyozta: napjainkban - Magyarországhoz hasonlóan - Írországban is fontos cél az egyetemek versenyképességének növelése, s ez számos feladatot ad a szektor számára. Jó példaként említette, hogy Írországban több kutatóintézetet integráltak az egyetemekbe, ezáltal is erősítve a felsőoktatási intézmények szerepét.
Pajtókné Tari Ilona rektor részletesen ismertette az egri egyetem stratégiai céljait. Kiemelte, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó zöld átmenet jegyében - az országban egyetlen felsőoktatási intézményként - Egerben, az Eszterházyn működik a Mátrai Erőmű klímabarát átalakítását koordináló Szénrégió Bizottság Titkársága. Ronan Gargan a kötetlen beszélgetések során utalt arra is: Írország felismerte, hogy célravezető lehet, ha a szlovákiai, lengyelországi, csehországi és magyarországi törekvéseit összehangolva, egy térségként tekint Közép-Európára.
A délután folyamán a két éve hivatalban lévő ír nagykövet az egyetem Anglisztika, Amerikanisztika és Germanisztika Intézete hallgatóinak tartott interaktív előadást a B épületben, „Ireland in a changing Europe” (Írország a változó Európában) címmel. Kiemelte: az országa előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy az ír szigetet megóvják a brexit káros hatásaitól. Fontos, hogy az Európában érzékelhető folyamatok ne válasszák ketté radikálisan az ír népet, s hogy észak és dél, valamint Írország és az Egyesült Királyság vonatkozásában is minél több területen fennmaradjon a jó együttműködés.
A diplomata rövid körképet adott a modern Írország működéséről, s arról, hogy a kormányzat miként kívánja kezelni a jelentkező problémákat. Az íreknek is komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenézniük, melyek hatása a teljes szigetországra kiterjed. Írország az eurózóna, a szabad kereskedelem és a munkaerő szabad áramlásának elkötelezett támogatója – szögezte le a nagykövet. Kulcsfontosságú, hogy a brexit után is megmaradjon a „Nagypénteki egyezményben” rögzített törekvés, a közeledés és a békés együttélés Észak-Írországgal – tette hozzá. Ronan Gargan szólt arról is, hogy Írország hagyományosan bezárkózónak, konzervatívnak tekintett népessége nyíltabbá, elfogadóbbá vált az elmúlt időszakban.
Az előadást követően az egyetemen kiállítás nyílt, amely Seamus Heaney, 1995-ben Nobel-díjat kapott ír költő életét és munkásságát mutatja be magyar nyelven.
A fotókkal, kéziratokkal színesített tablók kritikai betekintést adnak az alkotó életművébe – mondta kérdésünkre Dr. Dolmányos Péter, a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar dékánhelyettese. Alapvető tény, hogy a mind a kritika, mind a nagyközöség körében népszerű költő sosem britként, hanem írként definiálta magát, s nagyon fontos intellektuális egyénisége, példaértékű személyisége az elmúlt évtizedek szigetországi közéletének és művészetének. A tárlat november 3-ig látható a B épület első emeletén.
(Fotók: Fotók: Szántó György, Szepesi Áron / EKKE)
