Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Az érvényben lévő harmadfokú hőségriasztás ellenére szerda este hatra kisebb tömeg gyűlt össze az egri Kepes György téren, ahol a kormány közelmúltban meghozott döntései ellen tüntettek. A helyszínen tartózkodó kollégánk becslése szerint az "Álljunk ki egymásért!" című demonstráció első állomásán – a volt Ifjúsági Ház előtt – kb. 200-250 ember gyűlhetett össze.
A tüntetést a főszervezők egyike, a Momentum egri szervezetének elnöke, Jánosi Zoltán nyitotta meg, aki a helyszínen elmondta: az esemény előtt többen jelezték nekik, hogy bár egyetértenek a célokkal, nem fognak részt venni a demonstráción, mert félnek. "Félnek, hogy nem lesz több megrendelésük, munkahelyük, vagy valamilyen retorzió éri őket. Azt gondolom, nem ilyen országban szeretnénk élni, hanem egy szabadban" – tette hozzá.
A politikus emlékeztetett: a beszédeket követően útrakelő menet a város több szimbolikus épülete előtt is megáll. "A környéken nagyon sok állami hivatal található, ahol hivatalnokok, tanárok, egészségügyi dolgozók dolgoznak. Szeretnénk elvinni nekik az üzenetünket, hogy nincsenek egyedül. (...)
Akkor jó egy ország, ha szűkös időben mindenkinek szűkös, mikor pedig jut, akkor mindenkinek jut.
(...) Nem magunkért jöttünk ide, hanem hogy Magyarország jobb hely legyen" – mondta Jánosi.
Elsőként egy helyi vállalkozó kapott szót, aki arról beszélt, maga is hezitált, hogy elvállalja-e a szereplést, nem volt ugyanis biztos abban, hogy van még értelme a párbeszédnek Magyarországon. "Most éppen katásokról és rezsicsökkentésről van szó, de bármi történik ebben az országban, remélem, senki nem olyan naiv, hogy azt higgye, az csak egy bizonyos réteget érint."
Mint mondta, ő maga ugyan nem katás, de vérlázítónak tartja, ami velük és a családjaikkal történik, hogy "egy teljes társadalmi réteget guillotine alá helyeznek". Hozzátette: nem kíván fröcsögni, nem szeretne senkit hibáztatni, de rettenetesen el van keseredve az ország állapota miatt, úgy érzi magát, mint Alíz Csodaországban. "Ebben az országban bármikor, bárkivel, bármi megtörténhet."
Úgy látja: hazánkban a szakmai tudás már nem számít, az érvényesülésnél sokkal fontosabb, hogy ki kihez lojális, kinek hajt fejet, a kicsit is másként gondolkodókat pedig egyenesen ellenségnek bélyegzik. Szerinte amikor egy vezető nem kíváncsi az emberek véleményére, akkor igenis lehet diktatúráról beszélni.
Ez egy meseország, csak nem a jó értelemben. (...) Előbb vagy utóbb mindenkire sor fog kerülni. (...) Nem minden szőke nő hülye, nem minden roma bűnözű, és nem minden katás adócsaló
– jelentette ki, amiért jókora tapsot kapott, az este során először.
Ezután egy olyan katás vállalkozó sorait olvasták fel, amelynek szerzője szintén nem mert megjelenni az eseményen, ezért inkább humoros levélben fogalmazta meg az elkeseredettségét. "A kata egyszerű volt, érthető és átlátható. Átlátható, amit önök nem nagyon szeretnek" – hangzott el végül a kormánynak címzett üzenet.
Később egy kutyapártos passzivista egy Fideszből kiábrándult nyugdíjas levelét olvasta fel, de több helyi civil vélemény is elhangzott: a felszólalók között volt például egy tanárházaspár egyik fele, illetve egy egri zenész, aki ugyan nem ebben a minőségében, hanem inkább fiatal szülőként, huszonéves apaként beszélt, majd egy saját versét adta elő, amelyet a CEU-tüntetések idején költött.
A momentumos Lőcsei Lajost a megye egyetlen ellenzéki parlamenti képviselőjeként konferálták fel, aki a megjelenteket a nap hőseiként köszöntötte. "Nem volt konzultáció, egyeztetés, egy nap alatt kitaszítottak közel 400 ezer vállalkozót, kétségben hagyták őket. És ezt követően a rezsicsökkentés csökkentésével több millió embert hagytak bizonytalanságban, kétségek között.
Ezek az emberek most félnek. Félnek a pedagógusok, a tanárok, az óvónők, a fodrászok, a pékek és a cukrászok. Félnek, mert nem tudják, mi lesz holnap, mi lesz az életükkel. Becsapták őket."
Lőcsei szerint a fideszesek az elmúlt 12 év alatt kiszórt pénzt most a legkiszolgáltatottabb emberektől akarják beszedni, mert fontosabbnak tartották a barátok és családtagok zsebeinek kitömését a nép boldogulásánál. Úgy látja, ha a szükség úgy kívánja, akár minden egyes nap ki kell menni az utcára, mint Budapesten, nagyon örül annak, hogy végre a vidék is "picit felvilágosultabban" gondolkodik.
Mindaz, amit a választások előtt ígértek számunkra, hazugság volt. Mindjárt a megválasztásuk után adóemeléssel kezdtek! Mit akarnak még tőlünk elvenni? A szabadságunkat? Nem fogjuk hagyni! Összefogunk, és el fogjuk zavarni ezt az oligarcha bűnbandát!"
– zengte indulatosan a téren.
Hamarosan Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke (jelenleg regionális ügyvivője) is szót kapott, aki szenvedélyes, forradalmi hevületű felszólalásában arról beszélt: rendkívül dühítőnek és egyben szörnyűnek tartja, hogy Magyarországon az embereket mennyire nem érdekli a másik ember baja, nyomora.
Most legalább valami elindult, most legalább megtanuljuk, hogy lassan minden réteg érintett lesz Magyarországon. Mi, pedagógusok már régóta nyavalygunk, az egészségügy is hosszú ideje kiabál. (...) Most éppen a vállalkozók jelentős részének nyakához szegeztek kést. (...) Lassan kezdem megszokni. Szerintem az állampolgárok jelentős részét nem érdekli, leszarja a másikat, amíg őt nem érinti a saját bőrén keresztül. És ez a legundorítóbb dolgok egyike, amit tapasztalok!
Szűcs Tamás szerint hatalmas hiba, hogy az emberek csak akkor állnak be a tiltakozók sorába, amikor személyesen is érintetté válnak. Úgy látja: be kellene végre látni, hogy egyedül nem megy, éppen ezért akkor is oda kellene állnunk mások mellé, amikor az nem a mi ügyünk, valódi szolidaritásra van szükség.
Aki a rezsicsökkentés csökkentése miatt jajgat, azt Orbán Viktor megvezeti – véli Szűcs, aki szerint a rezsicsökkentés egy közgazdasági katasztrófa, inkább normális, versenyképes béreket kellene biztosítani. Emlékeztetett: a szlovákok és a lengyelek 20-25 százalékkal magasabb átlagbérekkel rendelkeznek, mint a magyarok. "Ez a gyalázat!" – tette hozzá.
Ezután arra is kitért: végtelenjül unja már, amit a kormány művel, éppen ezért azt kéri az egriektől, hogy amikor majd eljön az idő, és már nem lesz elég csak a saját városukban tiltakozni, akkor menjenek el Budapestre, és mivel a Parlament egy nagyon szép épület, nem szeretné, hogy baja essen, de a benne ülőket "legalább térdig" bele lehetne taszigálni a Dunába.
Az utolsó felszólaló a másik főszervező, a hajdúhegyi időközi választás Orosz Lászlóné mögött végzett jelöltje, Domán Dániel volt, aki maga is katás, szabadfoglalkozásúként, kreatívként immár hét éve. "Nem adócsalók vagyunk, pont hogy a munkáltatók éltek vissza a rendszerrel. Azért, mert néhányan puskáztak az órán, még nem kell az egész osztály dolgozatát széttépni" – jelentette ki.
"Ez volt az egyetlen kapaszkodóm, és tudom, hogy nem vagyok egyedül, több tízezer kollégámat sújtotta ez a helyzet. Ők is lefagytak, és halvány lila fingom sincs, mi lesz. De egyet tudok: nem akarom elhagyni ezt az országot, nem fogom befogni a számat, beszélni fogok a problémákról" – mondta.
Ezen a tüntetésen Eger hangot ad annak, hogy nem jó irányba megyünk. (...) Nincs mese, mindenkinek rosszabb lesz. Itt már nincs koncepció, se jövőkép, pedig rohadtul erre lenne szükségünk. Legyünk őszinték: nem erről volt szó
Domán Dániel hangsúlyzta: az itt egybegyűltek egy jó ügy érdekében, jó indokkal vannak itt, nem gyurcsányozni vagy orbánozni jöttek, a népnek magát kell képviselnie, mert a magyarok sorstársai egymásnak, nem pedig ellenségei. Nemcsak a kisadózóknak kell újratervezniük az életüket, már "a kis egzisztenciák" is kétségbeesetten számolgathatnak – tette hozzá.
"Ne kövessük el azt a hibát, hogy egymásra mutogatunk, hogy ezt akartátok. Ők sem ezt akarták, csak ezt kapták. (...) Csalódást okozott a kormány, de ettől nem lesz hitelesebb az ellenzék. Ameddig azon bohóckodunk, hogy ki a főispán, és melyik vármegyében élünk, addig ők nevetnek rajtunk a legjobban. Ha már csak mémesíteni lehet egy ország vezetését, az régen rossz" – mondta.
A téren egybegyűltek ezután elénekelték a himnuszt, majd egy kb. egyórásra tervezett közös vonulás következett. A tüntetők a Kepes György térről a sétálóutcán végighaladva az Eszterházy térre mentek, ahonnan a Törvényház, a Barkóczy és a Csiky Sándor utcák érintésével visszatértek a szűk belvárosba, ahol a Maczky Valér és a Zalár József utcák után a Gárdonyi tér következett, majd a hivatalos program a Dobó téren, az egri városháza előtt ért véget.
A tüntetésen készült élő videónkat itt lehet visszanézni:
Közzétette: Egri ügyek – 2022. július 20., szerda
