A polgármester szerint 2020-ban tudtak egy kicsit javítani az egriek helyzetén

Az egri városvezető a közelmúltban adott egy hosszabb évértékelő interjút a városi TV-nek, amely írásos változata az Egri Magazin online oldalán jelent meg.

Gazdasági tervek és körülmények

A városvezető elmondta, egészen február végéig minden napjuk a költségvetés összeállításával telt. Ahogy már akkor is fogalmazott, ez egy hibrid költségvetés volt, hiszen nagyrészt az előző évből örökölt állapotokat kellett konzerválni, vagy megváltoztatni. Akkor nagyjából 20-30%-ban jelent meg a költségvetésben a saját elképzelésük és programjuk.

„Amikor február végén ezt a közgyűlés elfogadta, egy-két héten belül kezdődött a járvány és jött a különleges jogrend. Először egy kormányrendelet elvette az önkormányzatoktól a gépjárműadót és megszüntette az idegenforgalmi adófizetését. Ez a két döntés mintegy félmilliárdos mínuszt okozott rögtön az előzőhez tervezetthez képest” – jegyezte meg a költségvetéssel kapcsolatban.

Kifejtette, teljesen más kondíciókkal számolhatott az önkormányzat már tavasztól ahhoz képest, mint amit terveztek. Az iparűzési adó felére való csökkentéséről elmondta, az minden bizonnyal az elkövetkező egy-két évben okoz anyagi terhet.

„Azt gondolom, hogy ha egy ilyen évet, meg talán a következőt túl tud élni ez az önkormányzat, akkor lényegében mindent túl fog élni. Nyilván hibákkal és hiányérzettel telve, de amit csak lehetett, azt megtettük. Látható volt, hogy rengeteg rendezvény, programsorozat elmaradt, lásd, Eger Advent. De ennek ellenére az adókedvezmények és minden olyan, lakosságot érintő lépést megtettünk, ami tőlünk telhető volt, és ami valamilyen formában, illetve mértékben egy kicsit javít az egriek helyzetén” – részletezte.

Járványkezelés

A városvezető kifejtette, számos pusztító járványt ismerünk a történelemből, ám arra senki nem gondol, hogy a saját aktív politikai életében bekövetkezhet egy ehhez hasonló helyzet, amikor egy polgármesternek szinte minden döntésben oroszlánrészt kell vállalnia.

„Azt gondolom, hogy duplán segít, aki időben segít. Tavasszal ebből kifejezetten jól vizsgáztunk. Ez magában hordozza annak a lehetőségét, hogy adott esetben született hibás döntés is. De a tapasztalat azt mutatja, hogy még egy rossz döntés is jobb, mint a nemdöntés. Ha megijedünk minden élethelyzettől, kihívástól és próbáljuk úgy szőnyeg alá söpörni a problémákat, hogy amiről nem beszélünk, nem veszünk tudomást, az nem létezik, az duplán üt vissza” – hangsúlyozta.

Kifejtette, nem született olyan határozat, amelyet később a város lakói tekintetében meg kellett volna bánnia az önkormányzatnak. Természetesen úgy véli, a kritikának is helye van.

„Összességében Eger jól vizsgázott. Ősszel ez kevésbé volt látványos, hiszen egy jól begyakorolt koreográfiát követtünk. Polgármesterként büszkeséggel tölt el, hogy sok civil, és számos cég a saját korlátjaihoz és lehetőségeihez képest sokat tett hozzá a járvány elleni védekezéshez. Ezért nem győzünk elégszer hálát és köszönetet mondani” – részletezte.

Követelések kontra felelősségvállalás

Kifejtette, a helyi Fidesz tagjainak magatartása nem lepte meg, a házon belül csatározások már annál inkább. „Nagyon könnyű sok mindent úgy követelni és javasolni, hogy a felelősséget és a törvényi következményeket nem ők viselik. Ebből kifolyólag lehet rám tücsköt-bogarat kiabálni, én minden döntésemet az egri érdekeknek megfelelően tettem. Tartom magam a programomhoz, nekem világos volt kezdettől fogva, hogy mit és hogyan képviselek, hogy milyen vízióm van Egerről, hogy mit szeretnék véghez vinni. Én ebben nem okoztam semmilyen meglepetést senkinek, hiszen kifejezetten azokra az ügyekre próbáltam még a járvány előtt koncentrálni, amelyeket meg is hirdettünk. A háttérben most is rengeteg olyan munka van, ami nem látszik, valamint számtalan olyan háttér egyeztetés sorozat, amely mind-mind előkészít egy későbbi lépést vagy döntést” – fogalmazott a polgármester.

Komlósi Csaba és Keresztes Zoltán az Egységben a Városért Egyesület frakciójából való kilépéséről elmondta: „Az örök opponensi magatartást lehet gyakorolni a politikában, csak, ha egy városi többségben teszi ezt valaki, akkor semmivel sem különb, sőt kifejezetten kártékonyabb, mintha ellenzéki (értsd. kormánypárti) oldalon ülne. Ebből a szempontból örülök a távozásuknak.”

Pártpolitika vagy helyi érdek?

Mint ahogy Mirkóczki Ádám már kampányában, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalomból való kilépésével kapcsolatban is elmondta, Tóth Beátával való beszélgetésében is hangsúlyozta: „Nem vagyok hajlandó pártpolitikai alapon vezetni a várost, mert szerintem egy polgármesteri székben egy polgármester a legkisebb mértékben sem tehetné azt meg, hogy pártpolitikai logika alapján döntsön bármilyen, főleg nem a várost érintő komoly kérdésekben. Azt gondolom, hogy polgármesterként 53.000 egriért felelek. Az ő érdekükben kell dolgoznom. Legyen az fideszes, baloldali, liberális, vagy bárki, aki egri, annak az életminőségéért és lakóhelyéért felelősséggel tartozom.”

A nemrégiben szárba szökkent helyi érdekű migránsozásról elmondta: „Ez a kérdés nem engem kellene, hogy illessen, hanem Nyitrai Zsoltot, Oroján Sándort, vagy úgy egyáltalán a Fideszt kellene megkérdezni, hogy ez most tehetetlenségükben egy olyan front, amin jobbhíján támadnak. A Mirkóczki-család egy tősgyökeres egri család. Ráadásul, amikor egy olyan embert támad, akinek soha semmi köze nem volt Egerhez, az a kategória, amivel a jövőben én nem szeretnék foglalkozni, sem a közgyűlésben, sem azon kívül.”

Drágán fizet a város örökségéért

Az elmúlt esztendőről elmondta, az önkormányzat a kötelező feladatait biztonsággal elvégezte. Hozzátette: „Ahhoz képest, ahogy a várost örököltük, sok esetben kifizetetlen számlákkal, mindent megtettünk annak érdekében, hogy ne érje az a veszteség, aminek a veszélye egyébként megvolt.”

Példaként a Volán Zrt. és a korábbi városvezetés között köttetett szerződési kötelezettséget, valamint azt, hogy 2019-ben vált számára világossá, hogy a város két éve nem fizetett egy elég tetemes összeget.

„Nekem le kellett ülnöm a Volán vezérigazgatójával ezeket újra tárgyalni, és egészséges módon átütemezni. Nem csak az én időszakom fizetéséért kellett, hogy feleljek, hanem a megörökölt állapotért” – részletezte.

2020-ban sikerrel befejezett, folyamatban lévő fejlesztések

Kifejtette, a Pozsonyi utcai óvoda, valamint az Egészségügyi Centrum fejlesztése az előző városvezetés idejében indult, ám befejezése és átadása átnyúlt a jelenlegi önkormányzati ciklusra.

Hozzátette, voltak olyan, az előző városvezetéshez köthető fejlesztések, amelyek el sem kezdődtek, vagy semmilyen állapotban nem voltak. Példaként említette a Modern Városok Program keretén belül megépült Bitskey Aladár Uszodával szembeni parkolóházat, amelynek területén a jelenlegi városvezetés hivatalba lépésekor még lényegében egy kapavágás sem történt.

„Szembesültünk is a projekt költségvetési tervezési hibájával, hiszen semmilyen ráhagyást nem hagytak, és már most többszáz millió forintos költségtúllépés jelentkezett az előre nem látható hibák miatt” – részletezte.

Kifejtette, ezzel együtt ütem szerint halad a projekt, ahogy az Egri Vár rekonstrukciója és fejlesztése is folytatódik. „A Zárkándy-bástya felújítását folyamatában vettük át, sikeresen befejeztük és átadtuk” – fogalmazott.

Hozzátette, a Varkoch-kapu rekonstrukciója is jól halad. A vár fejlesztésének következő üteméről jelenleg is tárgyalnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, a korábban tárgyalt költségeket a megnövekedett építkezési költségek miatt újra kell tárgyalni. „Azt látom, hogy elég konstruktívak ezek a megbeszélések, akár a minisztériumok, akár az államtitkárságok szereplőivel” – részletezte.

Az Úszó- és Vízilabda Központról elmondta, hogy a fejlesztéséhez legalább 10 milliárd forint hiányzik, ha a 2021-es árakkal számolnak az eredeti forgatókönyvhöz képest.

„Jelenleg azt mondom, hogy optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a meglévő fejlesztési pénzeinket jól fogjuk tudni felhasználni” – összegezte.

Turizmus és Eger külügyi kapcsolatai

Kifejtette, számos nagykövettel volt alkalma találkozni, és úgy véli, hogy noha a város jelentős külkapcsolattal rendelkezik, ezeknek a többsége inkább protokolláris, és nincs mögöttük jelentős tartalom. „Volt találkozóm a spanyol, a francia-, a lengyel-, a török nagykövettel, és számos olyan diplomáciában dolgozó szakemberrel, akik mind-mind kiváló ötletekkel, és kifejezetten azzal az igénnyel keresték meg Eger önkormányzatát, hogy saját országaink között egy élénk kapcsolatot tudjunk kialakítani” – részletezte.

Hozzátette, a járványhelyzet okozta korlátozások e tárgyalások érdemi részét is megakasztották, ám a feloldásokat követően újra folytatni kívánják az egyeztetéseket.

Tervek és kilátások

A Gárdonyi Géza Színház ügyével kapcsolatban kifejtette, továbbra is folynak a tárgyalások a városvezetés és a minisztérium között. „Blaskó Balázs személyét nem szeretném sem szakmailag, sem máshogy értékelni. Nem is illene, és nem is lenne szép. Egy biztos, hogy a történtek után az együttműködés meglehetősen problémás lesz” – fejtette ki.

Eger költségvetéséről elmondta: „Talán nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk adni, hanem egyáltalán az, hogy hova tudunk adni, és tudunk-e adni. Azt gondolom, hogy egy pokolian nehéz év lesz, sokkal nehezebb, mint a mostani. Hiszen a most elszenvedett anyagi veszteségeink a jövő évi költségvetést fogják terhelni, és a jövő évben elszenvedett veszteségek meg majd a 2022-es évet. Nem számítok arra, hogy a közgyűlésben csillapodnának a kedélyek, már csak azért sem, mert 2022-ben országgyűlési választás lesz, és szerintem rajtam kívül, meg tisztelet a kivételnek, mindenki fontosnak fogja érezni, hogy ott politikai nyilatkozatokat tegyen, és pártpolitikai vitákba bonyolódjon” – részletezte.