Képtelen feldolgozni a jól fizetett kormánypárti holdudvar az önkormányzati választási vereséget. Mintha már nem is lennének a nemzet részei az ellenzéki vezetésű városok.

Súlyos lelki válságot idézett elő számos, a Fideszt nem politikusként támogató, az úgynevezett "értelmiségi holdudvarhoz" tartozó emberben az, hogy a kormánypárt nem csak a főváros, Budapest, de számos nagyváros, köztük Eger vezetését is elveszítette az október 13-i önkormányzati választáson. Egy fideszes blog például odáig ment, hogy országos népszavazást kezdeményezett arról, hogy az ellenzékivé vált Budapest helyett a fideszes kézben maradt Debrecen legyen Magyarország fővárosa.

Úgy tűnik azonban, hogy nem egy rövid lejáratú agymenésről van szó, hanem tudatos koncepcióról. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a kormánypártoknak 0-24 órában kampányoló Civil Összefogás Fórum egyik vezéralakja (a CÖF annyira civil, hogy csak a Fidesz pártalapítványa 50 millió forinttal támogatta őket 2017-ben, továbbá számos állami cégtől, például a Magyar Villamosművektől és a Szerencsejáték Zrt.-től húztak be súlyos milliókat) személyes blogján történelmi példákkal igyekezett megindokolni, miért kell ezentúl Debrecent tekinteni a "nemzeti ellenállás fővárosának".

Ifjabb Lomnici szerint két történelmi példa is mutatja, hogy Debrecenből bármikor lehet főváros, ha Budapest "elesik". 1849-ben, a forradalom és szabadságharc idején az osztrák csapatok foglalták el Budát és az akkor még különálló Pestet, 1944-ben pedig a német hadsereg tartotta megszállva a fővárost. Ebben a két történelmi időszakban pedig ideiglenesen Debrecenben működött a nemzetgyűlés és a kormányzat.

Vagyis a fideszes értelmiség élharcosának logikája szerint az, hogy Budapesten nem a Fidesz adja a főpolgármestert, egyenlő az osztrák császári csapatok, valamint a nácik megszállásával. Mintha Budapest (és ebből a logikából fakadóan az ellenzéki vezetésű városok, akárcsak Eger) már nem is lennének a nemzet részei, csak megszállt területek. Sőt, az alkotmányjogász ezután a törökökkel is párhuzamba állította az ellenzéket.

"Kossuth Lajos az iszlám térnyerés és az önkény zsoldosainak történeti példájával indokolta 1849-ben saját rendeletét Debrecen ideiglenes fővárossá tételéről, miután érvelésének lényege szerint a főváros politikai elvesztése sohasem jelentheti a nemzeti függetlenségi küzdelem feladását, semmilyen sorsfordító politikai időszakban" - érvel ifjabb Lomnici, aki mintha megpróbálna egy kis migránsozást vinni a történetbe. Ugyanis Kossuth akkor írásában Buda 1541-es török elfoglalására utalt, nem iszlám térnyerésre. Tehát az ellenzék már rögtön azonossá vált a fejében az "iszlám migráns hódítókkal".

"A 2019. október 13-án tartott magyarországi önkormányzati választások sajátos politikai konzekvenciáinak eredményeként, ma részben ismét Debrecen töltheti be a honi konzervativizmus politikai hátországában kiemelt szereppel bíró közigazgatási központ, és a szellemi-közéleti értelemben vett és pertinax acis nemzeti ellenállás új „fővárosának” szerepét" - teszi egyértelművé ifjabb Lomnici, hogy tényleg arra gondolt, hogy itt most háború van. Háború a nemzet másik felével, amelyik a Fidesz ellen szavazott. Szellemi háború, persze, nem valós, de mégiscsak háború. Mindenki ellen, aki nincs a Fidesszel.

(Külső kép: Windischgrätz bevonulása az osztrák csapatok élén Budára és Pestre 1849. január 5-én)

(Belső kép: Ifjabb Lomnici Zoltán/MTI)