Kampánybeszédnek is beillő, 18 perces újévi köszöntőt tartott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, amelyben egyszerre kínált kiegyezést és helyezett kilátásba elszámoltatást. A beszéd zárása kifejezetten harciasra sikerült: Magyar Péter arra figyelmeztetett, hogy aki „alkotmányos puccsban” vesz részt, vagy a választások környékén szabotázzsal, pánikkeltéssel próbálkozik, annak „a legsúlyosabb következményekkel” kell számolnia.

A beszéd ugyanakkor tudatosan nem csak az ellenzéki szavazóknak szólt. Magyar Péter már az elején jelezte: a „magyar és magyar közti kiegyezés” szükségességéről beszél, és kifejezetten a még mindig kormánypártot támogató, de bizonytalan választókat is meg akarta szólítani. A 2026-os országgyűlési választást népszavazásként határozta meg, amely szerinte nem a bosszúról, hanem a közös jövőről szól.

Beszédét öt szám felsorolásával kezdte – „26, 48, 56, 67, 89” –, majd történelmi párhuzamokat vont a jelen és a múlt sorsfordító pillanatai között. Az 1526-os mohácsi vereséget felidézve kijelentette: „Mohács óta azt is tudjuk, hogy a háború rossz”, és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak minden fegyveres konfliktusból ki kell maradnia. Ígéretet tett arra is, hogy kormányzása alatt „nem lesz háború és nem lesz sorkötelezettség”, aki pedig ennek ellenkezőjét állítja, az szerinte hazudik.

A kiegyezés gondolatát az 1867-es történelmi példával erősítette meg, ugyanakkor világossá tette, hogy a megbékélésnek határai vannak. Úgy fogalmazott: „a labanc és az orosz helytartóknak menniük kell”, majd a Fideszt nevezte meg célzásai mögött. „Orbánék labanccá váltak a kurucok földjén, Döbrögiekké lettek Ludas Matyi hazájában” – mondta, a kormányközeli luxuséletmódot is felemlegetve. Az 1989-es rendszerváltás kapcsán pedig arra figyelmeztetett: nem szabad megismételni azt a hibát, hogy ne legyen világos, ki a felelős és ki az áldozat.

A beszéd elején és közepén sorra vette azokat a témákat, amelyek a kormánypártok számára is kényesek lehetnek: a megélhetési válságot, a lakhatási nehézségeket, azt, hogy a fiataloknak évtizedekig kell dolgozniuk egy saját lakásért, miközben a középkorosztály egyszerre tartja el gyermekeit és idős szüleit. A legélesebb kritikát a gyerekvédelem ügyében fogalmazta meg, kijelentve: „nem lehet olyan vezetője az országnak, akinek nem a magyar gyerekek boldogulása az első”.

Szóba került a határon túli magyarság ügye is, amelynél Magyar Péter közvetve bírálta Orbán Viktor és Lázár János közelmúltbeli megszólalásait. A migráció kérdésében a kormányéhoz hasonló, a közvélemény-kutatások szerint népszerű álláspontot képviselt: bejelentette, hogy 2026. június 1-jétől „nulla, azaz nulla” EU-n kívüli vendégmunkás érkezését engedélyezné Magyarországra.

Gazdasági ígéretei között szerepelt az szja és az áfa csökkentése, érzékelhető nyugdíjemelés, a családi pótlék megduplázása, százezer forintos iskolakezdési támogatás, valamint az állami egészségügy és az oktatás megerősítése.

A beszéd legharciasabb részében Magyar Péter arra utalt, hogy a hatalom akár az átmenet megakadályozására is törekedhet, hamisított felvételekkel, pánikkeltéssel vagy intézményi eszközökkel. Külön üzent rendőröknek, katonáknak, ügyészeknek és bíráknak, hangsúlyozva: esküjük nem egy politikai hatalomhoz, hanem a magyar nemzethez köti őket.

A zárás hangvétele már reménykeltőbb volt. „Néhány óra múlva felkel a nap” – mondta, majd a Himnusz parafrázisával fejezte be újévi köszöntőjét: „Isten, áldd meg Magyarországot!”

Magyar Péter beszéde jól érzékelhetően különbözött a tavalyitól. Egy éve még előrehozott választásokat követelt, és azt mondta, „nincs több időnk”. Idén már a 2026-os voksolást jelölte ki döntő pillanatként, és egyértelművé tette: a Tisza Párt a következő parlamenti választást sorsdöntő népszavazásként kezeli az ország jövőjéről.