Nyilvánosságra hozta választási programját a Tisza Párt: a 240 oldalas dokumentum szombat kora délután jelent meg a párt honlapján. A program hónapokon át készült, több mint ezer szakértő bevonásával.

A „A működő és emberséges Magyarország alapjai” című anyag bevezetője szerint egy új kormány első perctől azzal foglalkozna, amire felhatalmazást kapott: az ország számára hasznos feladatokkal. Ígéretük szerint azonnal nekilátnának az egészségügy, az oktatás, a szociális rendszer, a gyermekvédelem és a közösségi közlekedés rendbetételének, valamint hazahoznák az uniós forrásokat a gazdaság élénkítése érdekében. A programban szerepel a stagnálás éveinek lezárása, a „vagyonvisszaszerzés”, a jogállam újjáépítése, és az is, hogy a hatalommal való visszaélések felelősei ne élvezzenek többé politikai védelmet.

A Tisza Párt a problémákat és vállalásokat négy nagy témakörbe rendezte.

1. Gazdag és sikeres ország – Fejlődés és növekedés
Ebben a részben közel húsz oldalon ismertetik a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Programot, valamint az adó- és rezsicsökkentési terveket. Vállalják az áfa csökkentését és egy igazságosabb, szolidárisabb adórendszer bevezetését, amelyben a dolgozók kevesebbet, a szupergazdagok nagyobb arányban járulnának hozzá a közterhekhez.

2. Békés és rendezett ország – Biztonság és stabilitás
A párt zéró toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben, fenntartaná a déli határkerítést, és erősítené a határvédelmet. Céljuk, hogy 2035-ig megállítsák a népességfogyást, 2050 után pedig ismét 10 millió fölé emelkedjen az ország lakossága. Ebben a fejezetben szerepel a Bibó István Program, valamint az önkormányzatiság kérdésének újragondolása is.

3. Szabad és boldog ország – Társadalmi jólét és jóllét
Itt foglalkoznak a nyugdíjemeléssel és azzal az ígérettel, hogy azonnali, célzott jövedelemnövelő és méltányossági intézkedéseket vezetnek be az idősek számára. A „100% Család” program keretében a szegénység újratermelődésének megtörését tűzik ki célul, összehangolt társadalompolitikai lépésekkel. Külön fejezet foglalkozik a roma esélyegyenlőség kérdésével is.

4. Tiszta és haladó ország – Fenntarthatóság és jövőállóság
A jövőre vonatkozó tervek között szerepel a digitális állami szolgáltatások megújítása, a hazai kkv-k digitalizációjának kiemelt támogatása és az állami adatvagyon átláthatóvá tétele. A párt a mesterséges intelligencia lehetőségeit is kiaknázni tervezi, és ebben a fejezetben térnek ki a zöldpolitikai problémák lehetséges megoldásaira is.

Magyar Péter: nem csodát várnak az emberek

A programbemutatót a Tisza Párt élőben közvetítette a YouTube-on. Magyar Péter arról beszélt: az emberek nem csodára várnak, hanem egy működő országra, amelynek alapja a hazaszerető polgárok tenni akarása. Szerinte az elmúlt 36 évben elmaradt a politikai felelősségvállalás, és mára társadalmi, erkölcsi és gazdasági válság alakult ki, amit nem lehet egyetlen döntéssel megoldani. Úgy fogalmazott: az ország felemelkedését és mindenki előrelépését akarják szolgálni, mert „mindannyian szeretjük a hazánkat, és mindannyian magyarok vagyunk”.

Kapitány István a Tisza energiastratégiáját ismertette, amelynek egyik fő célja, hogy 2035-re megszűnjön az orosz energiafüggőség. A startupbarát környezet fontosságáról beszélve úgy fogalmazott: „zebrák helyett unikornisokat” szeretnének, és bejelentette, hogy 2026. június 1-jétől megtiltanák a külföldi vendégmunkások tömeges foglalkoztatását.

Kármán András, a párt költségvetési és adóügyi szakértője szerint a minimálbér adóját 9 százalékra csökkentenék, és a mediánbér alatt keresők is kevesebbet fizetnének. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy 2035-re 80 évre emelnék a várható élettartamot, többek között az alkoholfogyasztás visszaszorításával.

Bódis Kriszta bejelentette: válás esetén nem kellene visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt, emellett megdupláznák a családi pótlékot, és minden újszülött után 50 ezer forint értékű kelengyét adnának a családoknak. Gajdos László közölte, hogy kormányra kerülés esetén felülvizsgálnák a nagy, környezetszennyező beruházásokat, különösen az akkumulátorgyárakat. Bóna Szabolcs agrárszakértő pedig arról beszélt, hogy uniós és hazai forrásokból ösztönöznék a termelőszövetkezetek létrejöttét.