Egy családi vállalkozás fennmaradása gyakran azon múlik, hogy mi történik akkor, ha a tulajdonos-vezető vagy a fő tulajdonos váratlanul elhunyt, illetve tartósan cselekvőképtelenné válik.

1. Miért van szükség családi vagyontervezésre?

Az ilyen helyzetek komoly veszélyt jelenthetnek a cég jövedelmezőségére és működőképességére.

Különösen problémás az, amikor:

• nincs olyan személy, aki jogosult lenne a cég vezetésére,
• vagy nincs felkészült utód, aki át tudná venni az irányítást,
• illetve az örökösök nincsenek felkészülve a vagyon kezelésére, esetleg életkoruk miatt csak gyámhatósági engedéllyel járhatnak el.

Ezekben az élethelyzetekben a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye nyújthat jogilag biztonságos és hosszú távon is működőképes megoldást. Az alábbiakban bemutatjuk ennek lényegét, szerepét a magyar jogrendszerben, valamint a gyakorlati és adózási vonatkozásait.

2. A bizalmi vagyonkezelés helye a magyar jogban

A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon viszonylag új eszköznek számít – alig tíz éve létezik, ugyanakkor nemzetközi szinten több száz éves múltra tekint vissza. Számos országban különböző formában és szabályozással alakult ki, de minden esetben közös jellemzője, hogy:

• a vagyonrendelő elkülöníti a vagyonát (vagy annak egy részét),
• azt egy vagyonkezelőre bízza,
• aki a kedvezményezett(ek) javára kezeli a vagyont, a vagyonrendelő által meghatározott célok szerint.

A magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés 2014-ben jelent meg, amikor a Polgári Törvénykönyv kiegészült az erre vonatkozó rendelkezésekkel, és megszületett a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény.

A jogintézmény kezdetben lassan terjedt el. Az áttörést részben a 2020-as világjárvány, majd a szomszédban kialakult háborús helyzet hozta meg, amelyek sokakat rádöbbentettek arra, hogy a család és a vagyon jövőjét tudatosan, előre kell megtervezni.
Emellett az 1990–2000-es években alapított vállalkozások alapítói is elérték azt a kort, amikor a generációváltás és a vagyon továbbörökítése már nem halasztható kérdés.

3. A bizalmi vagyonkezelés mint a hosszú távú vagyontervezés eszköze

A bizalmi vagyonkezelés egy rugalmas vagyontervezési megoldás, amely túlmutat a klasszikus öröklési jog eszközein. A hagyományos végrendelettel ellentétben – amely statikus, és csupán a halál pillanatára rendelkezik a vagyon sorsáról – a bizalmi vagyonkezelés életben és halál után is működőképes rendszer, amely dinamikusan kezeli a vagyonátadást.

3.1 A konstrukció előnyei

• Időbeli rugalmasság: A vagyonrendelő évekre, akár évtizedekre előre meghatározhatja, hogy a kedvezményezettek mikor, milyen feltételek mellett részesüljenek a vagyonból.
• Biztonság: Az elkülönített vagyon védelmet élvez a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett hitelezőivel szemben (visszaélésszerű esetek kivételével).
• Védelem gazdasági kockázatokkal szemben: Megóvhatja a vagyont a piaci ingadozások, hibás üzleti döntések vagy akár családtagok felelőtlen pénzügyi magatartása okozta veszteségektől.
• Családi béke és kiszámíthatóság: A házasság előtt álló felek elkülöníthetik a házasság előtti vagyonukat, anélkül hogy házassági vagyonjogi szerződésről kellene tárgyalniuk.

A bizalmi vagyonkezelés tehát nemcsak jogi, hanem érzelmi és gazdasági értelemben is védőpajzs a családi vagyon körül.

4. A bizalmi vagyonkezelés három szereplője

4.1 A vagyonrendelő

A folyamat elindítója, aki döntést hoz arról, hogy vagyona (vagy annak egy része) bizalmi vagyonkezelésbe kerüljön. Célja, hogy a vagyon sorsát akkor is biztonságban tudja, ha ő maga már nem képes annak irányítására.

4.2 A vagyonkezelő

Az a személy vagy szervezet, aki a kezelt vagyon tulajdonjogát megszerzi, és szerződésben vállalja annak megőrzését, kezelését és gyarapítását. A vagyonkezelő a vagyonrendelő bizalmát élvezi, és szerződéses kötelezettség alapján a kedvezményezett(ek) érdekében jár el.

4.3 A kedvezményezett

A jogviszony végső címzettje, aki a kezelt vagyonból, illetve annak hasznaiból részesül. Bár nem szerződő fél, jogilag mégis központi szereplő. A kedvezményezett lehet harmadik személy, de akár maga a vagyonrendelő is – a gyakorlatban ez gyakori, mivel sok vagyonrendelő életében is megtartja magának a kedvezményezetti jogosultságot.

Gyakorlati példa

Képzeljünk el egy 55 éves vállalkozót, aki 30 év alatt sikeres családi céget épített, de gyermekei más pályát választottak. Tartva attól, hogy halála után a cég vezetése megoldatlan marad, barátját – aki üzletileg tapasztalt és megbízható – bízza meg vagyonkezelőként.
A vállalkozó még életében kedvezményezett marad, vagyis tovább élvezi a cég nyereségét, de halála esetén a vagyonkezelő veszi át az irányítást, és a cég működésének biztosítása után az értékesítésből származó bevételt a család, mint kedvezményezett kapja meg.

Ez az eset jól mutatja, hogy a bizalmi vagyonkezelés hogyan képes folytonosságot, stabilitást és kiszámítható öröklést biztosítani.

5. Adózási előnyök és gyakorlati vonatkozások

A bizalmi vagyonkezelés nemcsak jogi, hanem adózási szempontból is kedvező konstrukció lehet.

5.1 Adómentességi lehetőségek

A bizalmi vagyon – mint önálló entitás – bizonyos feltételek mellett mentesülhet a társasági adó alól, ha bevételei kizárólag pénzügyi tevékenységből (például kamat, árfolyamnyereség) származnak.
Így, ha a vagyonkezelő a kezelt vagyon pénzeszközeit befekteti, és ezzel hozamot ér el, nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettség.

5.2 Üzletrészek értékesítése bizalmi vagyonból

Ha egy vállalkozás tulajdonosa vagy örököse az üzletrészt nem magánszemélyként, hanem a bizalmi vagyonon keresztül értékesíti, az értékesítés adózása kedvezőbb lehet.
A jogszabály előírja, hogy a bizalmi vagyonrendelés és az értékesítésből származó bevétel kedvezményezett részére történő kiadása között legalább öt évnek kell eltelnie.

Például:
Ha az 55 éves vállalkozó 7 évvel korábban a cégét bizalmi vagyonkezelésbe adta, majd halála után a vagyonkezelő eladja a céget, a kedvezményezettek (a családtagok) csak a piaci érték és az eladási ár különbözete után adóznak. Ez a különbözet számít hozamnak, amely után

• 15% személyi jövedelemadó, valamint
• legfeljebb a minimálbér huszonnégyszeresére vetített 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő.

5.3 Szakértői közreműködés fontossága

A bizalmi vagyonkezelés kialakítása összetett jogi, adójogi és számviteli folyamat. A megfelelő struktúra megtervezéséhez minden esetben indokolt szakértő bevonása, aki képes a család céljait és a vagyon összetételét komplex módon kezelni. Különösen fontos, hogy a folyamat során tapasztalt adószakértő is részt vegyen, hiszen a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adózási szabályok értelmezése és a kedvezmények megfelelő alkalmazása szakszerű adótervezést igényel.

6. Összegzés – a családi vagyon jövőjének biztosítása

A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés hatékony és biztonságos megoldást kínál a családi vagyon megőrzésére, továbbörökítésére és adóoptimalizált kezelésére. Segítségével a generációk közötti vagyonátadás tervezetten, kiszámíthatóan és jogilag védetten valósítható meg.

Irodánk szakértő csapata a családi bizalmi vagyonkezelés minden fázisában – a célok feltérképezésétől a szerződéses struktúra kialakításáig – teljes körű jogi, adójogi és számviteli tanácsadással áll ügyfeleink rendelkezésére.
Célunk, hogy a bizalmi vagyonkezelés révén ügyfeleink vagyona biztonságban, átláthatóan és a következő generációk javára kerüljön kezelésre, megőrizve annak értékét és jogi integritását.

Ha Ön is szeretné biztonságban tudni családi vagyona jövőjét, vegye fel velünk a kapcsolatot! Csapatunk számvitel, adótanácsadás és jog terén szerzett tapasztalatával segít a bizalmi vagyonkezelés megtervezésében és kialakításában!

Elérhetőségünk:

Web: hidconsulting.hu

(Szponzorált tartalom)