Október végéig mindössze 589 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett meg a magyar költségvetésbe – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójából. Ugyanebben az időszakban a magyar állam már 609 milliárd forintot utalt át uniós tagdíjként a közös kasszába.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország az idei első tíz hónap alapján nettó befizetővé vált, amire a 2004-es csatlakozás óta nem volt példa – írja a Népszava.

Az év végéig a befizetések várhatóan már nem nőnek tovább, és ha az utolsó hónapokban még beérkezik néhány tízmilliárd forintnyi támogatás, elkerülhető lenne ez a kellemetlen helyzet. Még így is 2025 lehet az az év, amikor rekordalacsony lesz a lehívott uniós támogatások összege.

Magyarország ugyanakkor több gazdasági mutató alapján – egy főre jutó fogyasztás, jövedelem, szociális kiadások, GDP – az EU legszegényebb országai közé tartozik, vagyis a felzárkózáshoz nélkülözhetetlenek lennének az uniós források.

A támogatások visszatartása mögött az Európai Bizottság által kifogásolt jogállamisági problémák állnak: a bírói és ügyészi függetlenség hiánya, a közbeszerzések alacsony versenyfoka, korrupciós kockázatok, valamint a migrációs szabályok megsértése. Az EU 27 tagállamából egyedül Magyarország nem jut hozzá teljes mértékben a neki járó pénzekhez.

Fontos azonban, hogy bár a költségvetés szintjén Magyarország nettó befizetővé válhat, a gazdaság egészét tekintve továbbra is pozitív a mérleg. Ennek oka, hogy nem minden uniós forrás fut át a központi költségvetésen: például a mezőgazdasági támogatások közvetlenül a termelőkhöz érkeznek. Idén várhatóan 591 milliárd forintnyi agrártámogatás jut el a gazdákhoz, ami összességében még pluszba fordítja az EU-s egyenleget – írja a Népszava.