Első alkalommal adott hosszabb interjút miniszteri kinevezése óta Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A korábbi politikai elemző Dull Szabolcs műsorában több súlyos állítást is megfogalmazott az előző, Orbán Viktor vezette kormány működéséről. Azt mondta: az általa irányított minisztérium átvilágításai hamarosan lezárulnak, és ezek nyomán több büntetőfeljelentés is várható.

Ruff szerint már napokon belül megkezdődhet az első feljelentési hullám.

„Meg fogunk tenni egy feljelentési kört, aztán még egyet, még egyet és még egyet.”

A miniszter szerint több ügy annyira összetett, hogy azokat nem külön-külön, hanem egységes rendszerként kívánják bemutatni a hatóságoknak.

„Sokkban vagyok attól, amit láttam”

Ruff arról is beszélt, hogy a minisztériumba kerülve megdöbbentette az, amivel szembesült.

„Amikor én bekerültem erre a helyre... sokkolt, és azóta is sokkban vagyok abban, amit látok, hogy mi történt, mi folyt ebben az országban.”

Értékelése szerint az Orbán-kormányzás két jól elkülöníthető szakaszra osztható. Úgy véli, 2010 és 2016 között már megjelentek a közpénzek eltérítésének jelei – példaként a jegybanki alapítványok ügyét említette –, míg 2016 után szerinte teljesen más irányt vett a kormányzás.

„Lényegében a kormányzásnak semmi más célja nem volt, mint más emberek gazdagítása. Minden szakpolitikai kérdés háttérbe szorult.”

Állami pénzből magánkézbe kerülő stratégiai cégek

A miniszter egy olyan modellt is ismertetett, amely állítása szerint több alkalommal is megvalósult az elmúlt években.

Leírása szerint egy stratégiai jelentőségű állami vállalat értékesítése előtt egy állami bank százszázalékos hitelt vagy bankgaranciát biztosított a vevőnek, így az gyakorlatilag állami pénzből vásárolhatta meg az állami céget. Ezután ugyanaz a vállalat már magánkézben szolgáltatott vissza az államnak.

Amikor Dull Szabolcs felvetette, hogy ez a modell a 4iG-re emlékezteti, Ruff úgy reagált:

„A 4iG ezt csinálta két stratégiai kérdésben.”

Szerinte azonban nem egyedi esetről volt szó, hanem nagyjából húsz hasonló konstrukció működött.

Példaként említette az autópálya-koncessziót is, amely kapcsán – Vitézy Dávid korábbi közléseire hivatkozva – arról beszélt, hogy az állam négy év alatt több mint 1000 milliárd forintot fizetett ki a koncessziós társaság tulajdonosainak.

A titkos kormányhatározatokról is beszélt

Az interjú egyik legérdekesebb része a titkos, úgynevezett „háromezres” kormányhatározatokat érintette.

Ruff azt mondta, miniszterként már betekinthetett ezekbe a dokumentumokba, és állítása szerint azok túlnyomó része nem nemzetbiztonsági ügyeket érint.

„Nyolcvan százalékuk nem a haza védelmével kapcsolatos, hanem azzal, hogyan lehet különböző, a sajtó által jól ismert cégeket olyan helyzetbe hozni, hogy ne kelljen beszámolnia a magyar kormánynak arról, mennyi pénzt költ bizonyos emberek gazdagodására.”

Szerinte a dokumentumok jelentős része később nyilvánosságra hozható lesz, mert indokolatlanul minősítették titkosnak.

Arra a kérdésre, hogy mekkora összegekről lehet szó, Ruff úgy válaszolt:

„Több ezer milliárd forint.”

Lesznek-e feljelentések?

A miniszter hangsúlyozta, hogy nem ő dönt a büntetőjogi felelősségről, ugyanakkor jelezte: ha az átvilágítások lezárulnak, megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Arra a kérdésre, hogy Rogán Antal, Lázár János vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf ellen is indulhatnak-e eljárások, Ruff azt mondta:

„Amennyiben az átvilágítók befejezik a munkájukat, majd el fogom olvasni, hogy ők mire jutottak, és akkor meg fogom tenni a szükséges lépéseket. Azt látom, hogy nagy valószínűséggel nagyon sok embernek a felelőssége legalábbis felmerül.”

Orbán Viktor esetleges felelősségéről ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni.

Az alkotmánymódosításról is beszélt

Az interjúban szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumának megszüntetése is. Ruff szerint Magyar Péter már a kampányban jelezte, hogy változtatni kívánnak ezen, a végső megoldás pedig a Tisza parlamenti frakciójának vitái után alakult ki.

A képviselői mandátumok 12 éves korlátozását azzal indokolta, hogy a Tisza el akarja kerülni a korábbi hatalmi struktúrák újratermelődését.

Beszélt arról is, hogy a frakcióban vannak radikálisabb és mérsékeltebb álláspontok, ugyanakkor szerinte az új alkotmány végső legitimációját az adja majd, hogy azt országos népszavazáson kívánják elfogadtatni.

A volt kormánypártok várhatóan vitatják az állításokat

Ruff Bálint az interjúban több, korrupcióra, közpénzek felhasználására és állami döntések hátterére vonatkozó súlyos állítást fogalmazott meg. Ezek az interjúban elhangzott miniszteri kijelentések, amelyekkel kapcsolatban az érintettek részéről várhatóan viták és reagálások következhetnek. Az említett ügyek esetében a jogi felelősség megállapítása a nyomozóhatóságok és – adott esetben – a bíróságok feladata.

indexkép: MTI, Szigetváry Zsolt