2022. július 5., Emese Sarolta

Mindenki ügye

#ellenzék #ellenzéki összefogás #parlament #hadházy ákos #bojkott

Részleges kivonulás – Így kellene kinéznie az ellenzéki parlamenti munkának Hadházy szerint


A képviselői mandátumot végül szerinte is fel kellene venni, de nem szabadna semmilyen pozíciót elvállalni, részt venni az álvitákban és többnyire szavazni sem.

azonnalipp

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, a következő ciklusban Zugló képviselője már a választás másnapján arról írt a Facebookon, hogy nem szabad beülni a parlamentbe „díszellenzéknek”, és azóta is azon dolgozik, hogy meggyőzze az ellenzék parlamentbe jutott képviselőit, hogyan kellene egységesen fellépve folytatniuk a parlamenti munkát.

 

Erről Szabó Szabolccsal, a Hadházyhoz hasonlóan elsősorban a Momentum által támogatott csepeli képviselővel közösen kis is dolgoztak egy javaslatcsomagot, amit Hadházy szerint eljuttattak az ellenzéki pártok vezetőségéhez is.

 

Hadházy és Szabó azt javasolják, hogy az ellenzék

 

– egységesen ne vegyen részt azokon az egyeztetéseken, amiken az alakuló ülés előkészítését, a bizottsági struktúrát, a különböző hatásköröket, jogosítványokat, tisztségeket tárgyalják meg;

 

– ne vegyen részt a parlament alakuló, a választást legitimáló ülésén;

 

– ne vegyen részt a miniszterelnök beiktatásán – ezen a napon Hadházy szerint alternatív ülést kell tartani.

 

Csak ezt követően, az Orbán beiktatása utáni első ülésnapon kellene az ellenzéki képviselőknek lehetőleg egyszerre letenni az esküjüket.

Ez egy bátor, merész lépés lesz, ha a valódi ellenzékiek egységesen belevágnak, de meg kell tenni itt és most, vagyis a ciklus elején

– írja Hadházy, hozzátéve, hogy egyébként nem szabad az elmúlt 12 évben látott cselekvési formákat folytatni, mert „azzal rendkívüli csalódást okozunk az ellenzéki választói tábornak, és tovább erősítjük, legitimáljuk Orbán Viktor kétharmados uralmát”.

 

Mit kell akkor tenni?


Hadházyék szerint a következőket:

 

– Az ellenzék „demonstratívan vonuljon ki a parlamenti álvitákból”, az ülésekre csak egy-egy ügyeletest küldjön be, de ő is hagyja ki az interpellációkat, a szóbeli kérdéseket és a vezérszónoklat kivételével a vitákat is – kivéve esetleg az Orbánnak címzett azonnali kérdéseket.

 

– A képviselők csak a szükséges és indokolt szavazásokon vegyenek részt; a kétharmados zárószavazásoknál többnyire vonuljanak ki, hiszen ezek konszenzuskeresés nélkül beterjesztett javaslatok lesznek.

 

– A bizottsági munkában érdemes a kérdezés jogával élni, ezért abba bekapcsolódhatnak a képviselők, de vezető tisztségviselőt, elnököt, alelnököt nem adnak. (A tagságért járó plusz fizetést pedig egy az ellenzéki nyilvánosságot támogató alapba fizetik be).

 

– Az ellenzék ne jelöljön országgyűlési alelnököket és jegyzőket. (Ezért majd módosítani kell az Országgyűlés munkáját szabályozó jogszabályokat, ám ez Hadházy szerint nem az ellenzék dolga).

 

– Az ellenzék ne adjon elnököt a nemzetbiztonsági bizottságba sem – a nemzetbiztonsági törvény szerint jár neki –, mert egyértelművé kell tenni, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti kontroll évek óta nem működik. (Ettől csak abban az esetben lehetne eltekinteni, ha a fideszes többség belemegy, hogy ténymegállapító bizottság álljon föl a Pegazus-ügyben az ellenzék vezetésével).

 

Részleges bojkott

 

Hadházy hangsúlyozza, hogy

mindez nem jelent teljes bojkottot,

de mindenképp változás kell ahhoz, hogy az ellenzék 12 év után végre képes legyen „értelmezhető rendszerellenzéki magatartásmódot kialakítani”, mert eddig hiába „mondtak a képviselők kemény, harsány beszédeket”, ettől nem ingott meg a Fidesz támogatottsága, „sőt, az a hamis látszat keletkezett, hogy hazánkban működik a parlamentarizmus”, a legnagyobb innováció meg az volt, amikor Jakab Péter egy zsák krumplit akart átadni Orbán Viktornak.

hadházy-mti-kovács-tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Hadházy szerint az ellenzéknek mielőbb egyértelművé kellene tennie a nyilvánosságban, „hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti szokásos egyeztetéseket

nem a tisztségek feletti osztozkodásra kívánja felhasználni, hanem a demokratikus intézményi garanciák megfogalmazására”.

A felvázolt részleges kivonulás szerinte arra ad ad lehetőséget, „hogy megfogalmazzunk és napirenden tartsunk egy demokratikus minimumot, ami annak a feltétele lehet, hogy az ellenzék visszatérjen a parlamenti munkához”.

 

De ezek Hadházy szerint sem követelések – hisz nincsenek abban a helyzetben, hogy követelőzzenek –,

hanem világos és egyértelmű kijelentések arról, hogyan is kellene működnie a parlamentarizmusnak”.

Ezután felsorol nyolc feltételt, aminek a teljesülése esetén az ellenzék visszatérne a parlamenti munkához:

 

1. a Fidesz-KDNP ne változtathassa meg egyedül a választási törvényt;
2. a közmédia élére konszenzussal válasszanak vezetőket;
3. a közmédia működjön függetlenül és pártatlanul;
4. állítsák helyre az országgyűlési képviselőknek az állami szervek ellenőrzéshez szükséges jogosítványait;
5. a Fidesz-KDNP tegye lehetővé valódi, széles jogkörökkel rendelkező vizsgálóbizottságok felállítását;
6. vonják vissza a feleslegesen fenntartott veszélyhelyzeti jogrendet;
7. legyen új szabályozás a kampánypénzekre;
8. legyen a kormány és a szakmai érdekképviseletek között valódi párbeszéd az ellenzék bevonásával.

 

Hadházy maga sem gondolja, hogy a Fidesz-KDNP nyitott lenne tárgyalni ezekről a pontokról,
szerinte az a fontos, hogy tematizáljanak „egy vállalható demokráciakövetelés-csomagot”, ami ráerősít a jogállamiság-vitára és „megkérdőjelezi az Orbán Viktor rendszerében lezajlott választások legitimációját”.

 

A többi párt nem igazán jött izgalomba


Hadházy eredeti, az alakulő ülést bojkottáló javaslatához még szombaton csatlakozott a Momentum,

a többi párt azonban a jelek szerint nem igazán kapható a részleges kivonulásra.

Az LMP már vasárnap nyilvánvalóvá tette, hogy nem hagyják ki az alakuló ülést, és részt fognak venni a parlamenti munkában, és több parlamentbe jutott ellenzéki képviselő is már korábban jelezte, nem szeretne lemondani a parlamenti felszólalás lehetőségéről. Az Index végigkérdezte a pártokat a bojkottról:

 

– a Párbeszéd minden fórumot szeretne kihasználni, hogy képviselje a politikáját, de mivel elkötelezettek az ellenzéki egység mellett, nyitottak az egyeztetésre;

 

– az MSZP valószínűleg beül a parlamentbe, mert szerintük ez a leghatékonyabb módja az ellenzéki politizálásnak, de a parlamenti munka mikéntjéről egyezetetnek a többi párttal;

 

– a Jobbik akkor tud érdemben reagálni, ha ismeri „a Momentum” részletes, véglegesnek tekinthető álláspontját;

 

– a DK pedig – ahogy azt Gyurcsány Ferenc pártelnök szombati választást értékelő beszédében is elmondta – nem teszi lábhoz a fegyvert.

 

Hadházy Ákos mindenetre pozitív fejleménynek tartja, hogy „minden bizonnyal a hivatalos tárgyalásokon is téma lesz”, hogyan viszonyuljon az ellenzék a parlamenti munkához, és különösen optimistává teszi, „hogy a Momentum politikusai a jelek szerint megértették és világossá tették, hogy nem folytathatjuk ugyanúgy, ahogy a választások előtt”.

 

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló