Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Hétfőn indult a parlament tavaszi ülésszaka, Orbán Viktor miniszterelnök délelőtt, napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kabinet november óta nem változtatott a védelmi intézkedéseken, ezért sikerült a járványt keretek közé szorítani. Ahol folyamatosan változtatták a lépéseket, hatalmas erővel éledt fel a harmadik hullám – jegyezte meg.
Rámutatott ugyanakkor: a járványadatok egész Európában, így Magyarországon is növekedést mutatnak. Itthon a járványgörbe 10 napja nem csökken, a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant, vélhetően a ragályosabb vírusmutáció miatt ismét emelkedő tendencia jöhet. Ezért szerinte szükség van az Országgyűléstől kapott felhatalmazás meghosszabbítására és az eddigi szabályok szigorú, következetes betartására.
A kormányfő szerint az újraindítás feltétele a vakina
Az újranyitás ügyében úgy fogalmazott: a kormány nemcsak a "zárva táblát" akarja átfordítani, hanem újra akarja indítani a gazdaságot, az egész polgári társadalmi életet. "Azt akarjuk, hogy erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk" – hangoztatta.
Az újraindítás feltételének a vakcinát nevezte a kormányfő, mert anélkül nem lehet megállítani a vírust. Ezért tartja a legfontosabb mai feladatnak minél több vakcina gyors beszerzését. "Nekünk minden olyan vakcina jó, amely biztonságos, és amellyel a világon már több millió embert beoltottak" – jelentette ki. Elmondta: az orosz vakcinából 3 hónap alatt 1 millió ember oltására elegendő oltóanyag érkezik Magyarországra, a kínai oltóanyagból pedig 2,5 millió ember beoltására elég vakcinát vásárolnak. A miniszterelnök reális esélyt lát arra, hogy április elejére a beoltottak száma meghaladja a 2 milliót, vagyis minden 60 évnél idősebb regisztrált megkapja az oltást.
Orbán Viktor jelezte: a nyitásról online konzultáció indul. Elmonta, hogy 7 kérdésben kérik ki az emberek véleményét, de ezekről egyelőre nem mondott többet.
Hét lépése lesz az újabb akciótervnek
A gazdaságvédelmi intézkedéseket a miniszterelnök eredményeseknek nevezte, mert decemberben ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, a munkanélküliek aránya pedig a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Megerősítette: amint lesz elég vakcina, hozzákezdenek a korlátozások fokozatos enyhítéséhez.
A kormány gazdaság-újraindítási akciótervére kitérve közölte, annak hét lépése:
– a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése,
– a lakásfelújítási program,
– a bajbajutott vállalkozások bértámogatása,
– az orvosbéremelési program,
– a 13. havi nyugdíj visszaépítése,
– a 25 év alattiak szja-mentessége
– kamatmentes újraindítási gyorskölcsön biztosítása – 10 millió forintig – a legkisebb vállalkozásoknak.
Az akcióterv ezeket követő lépése egy nagyívű beruházástámogatási program, amelyet az EU-val közösen finanszíroznak, és amelynek legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz, megvalósul az ország legnagyobb egyetemfejlesztési terve 1500-2000 milliárd forintos befektetéssel - közölte.
A következő hónapok feladataira is kitért Orbán
A kormányfő végül elmondta: a kormány az elkövetkező hónapokban három nagy ügyön fog dolgozni: végigviszi a tömeges oltási akciót; a konzultáció után – az emberek véleményét figyelembe véve – fokozatosan, kellő óvatossággal kivezeti a korlátozásokat; és újraindítja a gazdaságot. A miniszterelnök reméli, az ország erősebb lesz a járvány után, mint előtte volt.
Orbán Viktor arra kérte a képviselőket, pártállásra tekintet nélkül támogassák a kormány válságkezelő és gazdasági újraindítási akciótervét.
Az ellenzék szerint nem arra költöttek, amire kellett volna
Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Telex beszámolója szerint Orbán menekül a döntéshozatal elől azzal, hogy nemzeti konzultációt indít az újranyitásról. Leszögezte, hogy az oltást nem lehet kötelezővé tenni, erről nem a politikusoknak, hanem a szakembereknek kell meggyőzniük a lagosságot. Ezután felsorolta, hogy mire költött a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból a munkahelyek védelme helyett: atlétikai stadionra, fideszes alapítványokra, a Budapest–Belgrád-vasútvonalra és a vadászkiállításra. Azt is elmondta, hogy ő nem szavazza meg a kormány felhatalmazását.
Gyurcsány Ferenc DK-elnök arról beszélt, hogy az ellenzék nincs az az oltás ellen, de csak az európai ügynökség által jóváhagyott vakcinával javasolják azt, amit szerinte óvatosságnak kell tekinteni. A volt kormányfő szerint az ország "régen volt akkora bizonytalanságban, mint mostanában", a kormány pedig keveset adott bértámogatásra, munkahelymegőrzésre, az egzisztenciák megőrzésére. Az egyetemi átalakításokra is kitért, ezzel kapcsolatban azt mondta: a modellváltással a kormányhoz közeliek sok pénzt "el is fognak lopni". A politikus azt is megjegyezte, hogy szerinte a következő időszakban a kormány mindenre gyurcsányozással fog válaszolni.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt rótta fel a kormánynak, hogy az elmúlt tíz évben súlyos milliárdokat vontak ki az egészségügyi ágazatból, és hogy az önkormányzatok kisemmizése miatt sok tízezer embernek nem tudtak helyben segíteni. Megemlítette továbbá, hogy a nyugdíjat alig emelték, a bérpótlékokat pedig nem fizették ki rendesen.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke felidézte, hogy Orbán szeptember elején azt nyilatkozta, "a halálozások számát nézem elsősorban", majd amikor ez már 7000 fölött járt, "hirtelen ízléstelennek tekintette, ha valaki ezeket a számokat felhozta". Szabó azt is felemlegette, hogy ősszel - nem sokkal az újabb korlátozások előtt még több ezer ember előtt tartottak focimeccset. Emellett beszélt arról, hogy 30 éves csúcson van az államadósság, és a miniszterelnök szavaira reagálva arra is rámutatott, hogy a KSH adatai szerint januárban 299 ezer álláskereső volt, ami 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a regisztrált munkanélküliek mellett pedig 150 ezer ember semmilyen ellátásban nem részesül. Bírálta a kormányt, amiért több tízezer embert fosztanak a tb-ellátástól - megjegyezve, hogy ezeknek a személyeknek az ellátása tizedébe kerülne annak, amit vadászkiállításra költenek.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke arról beszélt, hogy kár volt bizalmat adni a felhatalmazással ősszel, mert már az első hullámban kiderült, hogy csak a kiváltságosok élete számít. A felhatalmazás szerinte nem arra szólt, hogy a kormány Alaptörvénybe foglalja a lopást, tönkretegyék az egyetemi autonómiát, és hogy elhallgattassák a Klubrádiót.
(Fotók: Koszticsák Szilárd / MTI)
