V. Németh Zsolt szerint Magyarország a területén keletkező vizeket tekintve kifejezetten vízszegény országnak számít. A korábbi vízgazdálkodásért felelős államtitkár kijelentése élesen szemben áll Orbán Viktor 2023-as állításával, amely szerint Magyarország nem szenved vízhiányban, sőt vízfelesleggel rendelkezik.

Újabb korábbi kormányzati szereplő beszélt arról, hogy Magyarország vízügyi helyzete jóval kedvezőtlenebb annál, mint ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnökként korábban bemutatta.

V. Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány korábbi, vízgazdálkodásért felelős államtitkára a 24.hu-nak úgy fogalmazott: az ország területén keletkező vizeket tekintve Magyarország „a legkevésbé sem” víznagyhatalom.

Szerinte éppen ellenkezőleg: ebből a szempontból az egyik legszegényebb ország vagyunk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország vízellátása jelentős részben az országhatáron túlról érkező folyóktól függ.

Orbán 2023-ban még vízfeleslegről beszélt

V. Németh kijelentése nehezen egyeztethető össze Orbán Viktor 2023-as parlamenti felszólalásával. A volt miniszterelnök akkor az akkumulátorgyárak jelentős vízigényével kapcsolatos kritikákra reagálva azt állította, hogy Magyarország nem küzd vízhiánnyal.

Orbán akkori érvelése szerint több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, ezért Magyarországnak vízfeleslege van. Úgy vélte, ezt a mennyiséget megfelelő infrastruktúrával fel lehet fogni, és a csatornarendszeren keresztül oda lehet szállítani, ahol szükség van rá.

A miniszterelnök akkor azt is kijelentette, hogy amennyiben növekszik a vízigény, Magyarország képes azt kielégíteni.

Az elmúlt hetek rendkívüli hőhulláma, a tartós szárazság és a Duna alacsony vízállása azonban ismét előtérbe helyezte a hazai vízgazdálkodás állapotát és a korábbi kormányok vízmegtartási politikáját.

Lázár János korábban kormányzati hibáról beszélt

Nem V. Németh Zsolt az első korábbi kormányzati szereplő, akinek nyilatkozata ellentmond a korábbi optimista helyzetértékelésnek.

Lázár János még építési és közlekedési miniszterként, egy tavaly decemberi parlamenti bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a kormány hibát követett el, amikor tíz évvel korábban nem épített megfelelő nagyságú víztározókat.

Lázár szerint az elkészült árvízvédelmi tározók nem alkalmasak arra a feladatra, hogy hosszabb időre visszatartsák a vizet. Akkor arról is beszélt, hogy súlyos hiba kiengedni az országból az édesvizet, miközben a megváltozott természeti és földrajzi körülmények komoly aggodalomra adnak okot.

A kijelentések most azért kaptak ismét nagyobb figyelmet, mert a Fidesz az elmúlt hetekben a Tisza-kormányt támadta a kialakult víz- és energiahelyzet miatt.

A Fidesz a Tisza-kormány felkészületlenségéről beszél

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint hetekkel korábban lehetett látni, hogyan változik a Duna vízállása, ezért a jelenlegi kormánynak lett volna ideje felkészülni a helyzetre.

A Fidesz azt állítja, hogy az Orbán-kormány jobb állapotban adta át az országot vízmegtartási és energiabiztonsági szempontból, mint amilyen helyzetet 2010-ben örökölt.

Ezzel szemben az elmúlt napokban több olyan korábbi kormányzati nyilatkozat is előkerült, amelyekből az rajzolódik ki, hogy a vízmegtartás problémái már évekkel korábban is ismertek voltak.

V. Németh: ezermilliárdos nagyságrendű forrás kellene

V. Németh Zsolt a 24.hu-nak azt is elismerte, hogy lehetett volna többet tenni a vízmegtartás érdekében. Szerinte ehhez azonban a korábbi 300 milliárdos nagyságrend helyett ezermilliárdos forrásokra lenne szükség.

A volt államtitkár szerint a vízügy számára mintegy 330–340 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből hozzávetőleg 280 milliárdot fordítottak a víz visszatartására és a vízkészletek növelésére.

V. Németh arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt évben rendkívül kevés csapadék hullott. Elmondása szerint a mennyiség Izrael és Botswana csapadékadataihoz volt hasonló, és csak alig haladta meg Marokkóét.

További nehézséget jelent, hogy számos olyan terület, ahol természetes módon lehetne vizet visszatartani, ma már beépített vagy magántulajdonban lévő föld.

A korábbi kormány Vizet a Tájba! programjában a gazdálkodók felajánlhatták elárasztható területeiket, V. Németh szerint azonban a hagyományos módszerrel, vagyis a földtulajdonosok teljes kártalanításával rendkívül költséges lenne nagyszámú új tározót kialakítani.

Az új vízügyi struktúrát üdvözölte a volt államtitkár

V. Németh több olyan intézkedést is szükségesnek nevezett, amelyek korábban egyáltalán nem, vagy csak részben valósultak meg.

A fideszes politikus ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az új kormányban egységesebb szervezeti keretet kapott a vízgazdálkodás, amely Gajdos László Élő Környezetért Felelős Minisztériumához került.

A 24.hu Nagy István volt agrárminisztert és Lázár Jánost is megkereste. Nagy István válaszában elsősorban az előző kormány eredményeit sorolta fel, Lázár János pedig nem reagált a lap kérdéseire.

Az elmúlt hetek időjárási és energiaellátási problémái így egyre inkább politikai vitává is alakítják a vízgazdálkodás kérdését. A korábbi kormányzati szereplők nyilatkozatai alapján ugyanakkor az látszik, hogy a vízmegtartás hiányosságai és a növekvő aszálykockázat nem újonnan felmerült problémák, hanem olyan kihívások, amelyekkel már az Orbán-kormány idején is tisztában voltak.

indexkép: KÖTIVIZIG