Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Kedden már az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságában is téma lesz az oltásellenesség, miközben egyre több vélemény szerint is kockázatot jelenthet az oltásellenesség, pontosabban szólva az azokat terjesztő, abból politikai és anyagi tőkét kovácsoló szélhámosok.
A következő napokban várhatóan elérjük a hárommillió beoltottat, miközben már több mint 4 millió ember regisztrált a védőoltásra. A legtöbb immunológus szakember szerint ugyanakkor a nyájimmunitás eléréséhez legalább 70-80 százalékos átoltottságra van szükség, vagyis messze vagyunk még attól, hogy valóban kinyithasson az ország.
Szerencsére az oltási hajlandóság folyamatosan nő, aminek egyrészt a harmadik hullám berobbanása, másrészt a felpörgő oltási kampány miatti pozitív tapasztalatok az oka. A Központi Statisztikai hivatal adatai szerint tavaly év végén még a lakosság alig 15 százaléka tervezte, hogy beoltatja magát (miközben több mint 35 százalék elzárkózott tőle), addig áprilisra nemcsak, hogy megfordult a trend, de többégbe kerültek az oltáspártiak: Az április 9-én nyilvánosságra hozott adatok szerint a lakosság 58 százaléka tervezi, hogy beoltatja magát, míg a vakcinát elutasítók aránya húsz százalékra csökkent.
Az oltásokkal szembeni ellenérzések csökkenéséhez természetesen az is kellett, hogy kiderüljön, senki nem ültet belénk chippet, nem kezdjük el fogni az 5G-t, nem tanulunk meg mandarinul vagy oroszul, és a titkos háttérhatalom sem tervezi, hogy kipusztítja az emberiséget. Másrészt oltás nélkül biztosan bajos lesz a nyáron sörözni a horvát tengerparton.
Ettől viszont még a magyar politika igenis foglalkozik vele, amit jól jelez az is, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozik a jelenséggel.
Stummer János az Alfahir.hu-nak nyilatkozva közölte, álláspontja szerint bizonyos oltásellenes megnyilatkozások valóban nemzetbiztonsági kockázatnak minősülhetnek, tekintettel arra, hogy az élet védelméhez magasabb rendű jog társul, mint a véleménynyilvánításhoz.
A jobbikos politikus, bár elégedett azzal, hogy végre a testület is foglalkozni fog a koronavírus-járvánnyal és a mögötte meghúzódó jelenségekkel, ám megjegyezte, a kormányzat még ezt a bizottságot sem tájékoztatta arról, pontosan hogyan gondoskodnak a nemzetbiztonsági következmények elhárításáról, legyen szó akár egészségügyi, akár gazdaságpolitikai vonatkozásról.
Stummer szerint „valójában kettős járvány ütötte fel a fejét: az egyik a koronavírus, a másik pedig a fake news, magyarul az álhírgyártás”. Utóbbi ellen pedig „csak úgy lehet védekezni, ha a kormány tájékoztat, tájékoztat, és tájékoztat. Hitelesen, összefüggően, koherensen, és nem össze-vissza kapkodva, érdemi információktól elzárva saját állampolgárait.”
A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint ráadásul pont a kormány titkolózása és az, hogy az „állam hülyének nézte a saját állampolgárarait” vezetett oda, hogy még az oltásellenes mozgalmaknál is mélyebbről származó kétely alakult ki az emberekben.
Ahogyan azt az utóbbi években megszokhattuk, a saját kutatóintézeteivel a lakosságot állandóan monitorozó kormánypártok is gyorsan reagáltak és változtattak a kommunikáción.
A Fidesz - a már megszokott árukapcsolással - ezúttal az oltáspárti kampányt a baloldal állítólagos oltásellenességével kapcsolta össze. Ehhez kapóra jött nekik a Demokratikus Koalíció oldalán nemrégiben még valóban elérhető kínai vakcina elleni petíció. És bár az aláírásgyűjtés azóta diszkréten elpárolgott az oldalról, ez egy cseppet sem zavarja majd a kormánypárti kommunikációt, így vélhetően a következő hetekben, hónapokban úgyanúgy oltásellenes baloldalról beszélnek majd a kormánypárti politikusok.
A kormánypártok részéről persze valahol érthető az oltásellenességet "ráhúzni" az ellenzékre. Az MSZP-közeli Publicus Intézet felmérése szerint ugyanis az derült ki, hogy a jobboldali szavazók szkeptikusabbak az oltásokkal, mint a baloldaliak. Eszerint a Fidesz–KDNP szimpatizánsai 51 százaléka válaszolt „inkább igennel”, a szocialistákhoz kötődők 84 százaléka felelte ezt, a jobbikosok, a DK-sok és a Momentumosok körében pedig még a kormánypárti szavazókénál is magasabb volt az oltási hajlandóság aránya.
Miközben a kormánypártok és az ellenzék egymással foglalkoznak, valódi oltáspárti kampányt senki nem indított, sőt, az oltásellenességre épülő szélhámosokat sem vették még elő igazán.
Ha kíváncsi a cikk folytatására, kattintson az Úgytudjukra!
