Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Kemény szankciókat helyez kilátásba a jogszabály, ha egy benzinkút-üzemeltető kibújna az árkorlát betartása alól, írja a Magyar Nemzet. Mától ugyanis legfeljebb 480 forintot kérhetnek az üzemanyagtöltő állomások a 95-ös benzin és a normál gázolaj literjéért a kormány csütörtökön bejelentett intézkedése értelmében. Az árplafon nem vonatkozik a prémium üzemanyagokra.
Az egyik legfontosabb szabályozási kérdés annak szankcionálása, ha valamely töltőállomás üzemeltetője nem tartja az árplafont. Ilyen esetben
a büntetési tétel százezer és hárommillió forint közötti lehet, és akár naponta több alkalommal is kiszabható a bírság, ha újfent ellenőrzik a kutat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. Súlyosabb esetben a pénzbírság mellett az állomás négy naptól fél évig terjedő bezárását is elrendelheti a hatóság.
A lap szerint az is szabálytalan, ha a szokásos nyitvatartási időnél rövidebb ideig tart nyitva a benzinkút, vagy egyáltalán ki sem nyit.
A rendelet betartása alól ugyanis nem lehet kibújni a kút teljes bezárásával, mivel ha a hatálybalépés előtti utolsó három hónapban forgalmazta a szóban forgó termékeket, köteles azt folytatni a következő három hónapban is.
A töltőállomás maximum akkor hirdethet üzemszünetet, ha hét napon belül 48 órán át nem tudja biztosítani a maximált árú üzemanyagok árusítását – vagyis készlethiány esetén.
.jpg)
A kiskereskedők túlnyomó többségét képviselő Magyar Ásványolaj-szövetség (MÁSZ) nemtetszését fejezte ki, és közleményben jelezte, hogy bízik benne, a kormányzat folyamatosan követni fogja a folyamatokat, és kész lesz egyeztetni a piaci szereplőkkel. A MÁSZ szerint továbbá nem igazságos, hogy a döntés számításon kívül hagyta az árszintre ható és a kormányzat hatáskörébe tartozó elemek, mint a jövedéki adó, a készletezési díj és az általános forgalmi adó (ÁFA) esetleges csökkentését.
A kormány álláspontja szerint viszont a jövedéki adó összege így is az Európai Unió által "elvárt" szint alatt van, a készletezési díj pedig a végső árnak csak mintegy egy százalékát teszi ki. Az áfacsökkentés pedig szerintük már többször sem hozta meg a várt eredményt: az árszint maradt, a kisebb áfakulcsból adódó különbség pedig a kiskereskedők zsebébe vándorolt ahelyett, hogy a fogyasztók pénztárcájában maradt volna.
