A zselici dombok között a versenyzők három számban mérték össze erejüket és tudásukat: egyéni szerelésben és fadöntésben, valamint a kombinált számban. A leggyorsabb versenyzőnek 10,16 másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy leszerelje, megfordítsa, és újra felszerelje a motorfűrész vágószerkezetét. A néhány másodperces folyamat izgalmai a precizitásban rejlenek, hiszen egy apró figyelmetlenség, rossz mozdulat is értékes másodpercveszteséget jelenthet. Az egyéni fadöntés versenyszámban egy harminc centiméter átmérőjű bükköt kellett kidönteni az indulóknak úgy, hogy a talajtól tizenöt centiméter magasságban kellett vágást készíteni.

A kombinált versenyszám darabolásból, gallyazásból, választékolásból, hasításból és sarangolásból állt. Itt mutatkozott meg igazán a jó csapatszellem, a tűzoltók közötti összhang és a rutin. A rajt után a motorfűrész-kezelő levágott egy rönkről egy legalább három centiméter, legfeljebb nyolc centiméter vastag korongot, majd pályára léptek a többiek is. A második rönk gallyazása után a rönköket egyméteres választékokra kellett darabolni, majd félbehasítani és farakásba rendezni.

Az egész napos versenyen a hivatásos tűzoltók igazi profikként küzdöttek egymás ellen, ám a pálya szélén már barátokként köszöntötték bajtársaikat, és szurkoltak egymásnak.

#GALLERY_141#