Nagy Márton mai posztja alapján, a kamatcsökkenések és a kamatfizetések ellenére is, a lakosság 2024 év eleje óta 139 milliárd forinttal több pénzt fektetett állampapírokba, mint amennyit kivett belőlük, írta meg részletesen a portfolio.hu.

Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem beszélhetünk nettó tőkekiáramlásról. A miniszter közlése szerint év elejétől február 4-ig:

• A lakosság mintegy 139 milliárd forinttal növelte az állampapír-állományát.

• 924 milliárd forintnyi állampapír-vásárlás történt, miközben 785 milliárd forint értékben adott el vagy járt le állampapír a lakosságnál.

• A lakossági állampapírok után közel 315 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki.

A kifizetett kamatokból 44 százalék került visszafektetésre magyar állampapírokba, míg a maradék 56 százalék a lakosság rendelkezésére áll. Ez a pénz vagy már a gazdaságba áramlott, vagy még a pénzszámlákon várakozik. Érdekesség, hogy 2025. január vége óta több mint 100 milliárd forintot utaltak ki a kincstári pénzszámlákról a januári kamatfordulókban érintett ügyfelek.

A számokból az is kiderül, hogy február 4-ei állapot szerint a lakosság 236 milliárd forinttal több állampapírt vásárolt, mint amennyit az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) korábbi, az első öt hétre vonatkozó adataiból lehetett következtetni. Mivel az ÁKK szerint az első öt hétben a lakossági állampapírok bruttó értékesítése 688 milliárd forint volt, Nagy Márton által közölt 924 milliárd forintos vásárlási adatból kiindulva – beleértve az intézményi állampapírok vásárlását és a hatodik hét első két napját –, a lakosság jelentős mértékben növelte állampapír-tartozékait.

Ez az eltérés azt mutatja, hogy a lakosság még intenzívebben részt vesz az állampapír-piacban, mint azt az ÁKK korábbi adatai alapján feltételezni lehetett.

Indexkép: pixabay