A gazdasági csúcsminiszter tovább fokozta a nyomást az élelmiszer-kereskedők felé. Szerdai közleményében Nagy Márton egyértelművé tette, hogy a kiskereskedelmi láncoknak legkésőbb egy héten belül, azaz a jövő hét elejéig jelezniük kell, milyen lépéseket terveznek a magas élelmiszerárak mérséklésére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az önkéntes árcsökkentés elsősorban az alapvető élelmiszerekre vonatkozna, amelyek a magyar családok és nyugdíjasok bevásárlókosarának jelentős részét teszik ki. Ilyenek például a csirkehús, a sertéshús, az étolaj, a tojás, a tej és tejtermékek, a liszt, a cukor, valamint más alapvető élelmiszerek. E termékek egy része korábban árstop vagy kötelező akciózás alá esett, illetve helyettesítőként szolgálnak a dráguló termékekre.

A tárca elvárása, hogy a kereskedők az árrésük csökkentésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához. A minisztérium megállapította, hogy egyes termékeknél nőtt a beszerzési ár és a fogyasztói ár közötti különbség, és bár bizonyos árucikkek esetében volt árcsökkenés, ez sem tartósnak, sem jelentősnek nem bizonyult.

„A cél az, hogy az élelmiszerinfláció érdemben mérséklődjön, és az alapvető élelmiszerek ára elfogadható szintre csökkenjen” – hangsúlyozta az NGM. Egyúttal figyelmeztettek: ha az önkéntes árkorlátozás nem hoz eredményt, készek hatósági beavatkozással fellépni az árak emelkedése ellen.

Nagy Márton és minisztériuma február eleje óta ismét kiemelten foglalkozik az élelmiszerárakkal, és kilátásba helyezték az árstopok visszahozását is. Az időzítés nem véletlen: januárban az infláció új lendületet vett, 5,5 százalékra emelkedett, míg az élelmiszerek egy év alatt 6 százalékkal drágultak. Az élelmiszer-infláció szeptember óta folyamatosan növekszik, az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberre 3,7 százalékra ugrott.

indexkép: MTI, Balogh Zoltán