Ha nincs a nemzetközi visszaesés és a német gazdaság gyengélkedése, a magyar gazdaság 2025-ben akár 2 százalékkal is bővülhetett volna – mondta a Vg.hu-nak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető szerint az, hogy a korábban várt 3,4 százalék helyett végül csak 0,4 százalékos növekedés jött össze, nem meglepetés: a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában régóta alapelv, hogy nem mindenáron hajszolják a bővülést.

Nagy Márton úgy fogalmazott, a családpolitikai és demográfiai célok elsőbbséget élveznek a puszta növekedési számokkal szemben. Hozzátette: amíg a német gazdaság és különösen a járműipar nem áll talpra, addig a magyar gazdaság növekedése sem nagyon léphet túl a 2–3 százalékos sávon.

A miniszter felidézte, hogy a 2013 és 2020 közötti időszak számított a magyar gazdaság „hét bő esztendejének”, amikor világszerte bőséges volt a hitel és a likviditás. A Covid óta azonban gyökeresen megváltozott a környezet, amit a háború és az energiaválság tovább súlyosbított. Szerinte a vállalkozói szektorban sem volt cél a mindenáron való növekedés, inkább arra törekedtek, hogy a stratégiai ágazatok magyar kézben maradjanak, és ne külföldi cégek arassák le a bővülés hasznát. Mint mondta, az ilyen „exkluzív növekedés” nem szolgálja a nemzeti érdekeket, még ha egyes közgazdászok vagy piaci szereplők másként is látják.

A költségvetéssel kapcsolatban Nagy Márton kiemelte: az év elején jelentős kifizetések történnek, köztük a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a kétgyermekes anyák szja-mentessége és több béremelés. A jegybank szerint ezek összhatása akár a GDP 2 százalékát is elérheti, ebből februárra nagyjából a GDP 1 százaléka, mintegy ezer milliárd forint kerül a családokhoz. „Az én feladatom, hogy erre legyen pénz. Megvan a pénz, mindenki meg fogja kapni, ami jár neki” – fogalmazott.

Az interjúban szóba került az is, hogy a magyar gazdaság felzárkózása lassú, és Lengyelország, illetve Románia gyorsabban halad. Az Eurostat adatai szerint vásárlóerő-paritáson számolva Románia már meg is előzte Magyarországot. Ezt Nagy Márton leegyszerűsítő összevetésnek nevezte, és határozottan visszautasította. Szerinte a különbségek elsősorban az eltérő gazdasági szerkezetből fakadnak: Magyarország kis, nyitott gazdaság, ahol az export a GDP mintegy 85 százalékát adja, míg Lengyelország nagyobb és zártabb, erős belső piaccal, ahol az export aránya jóval alacsonyabb. Románia esetében pedig úgy véli, az elmúlt évek fiskális élénkítése most üt vissza, és a lakosság fizeti meg az árát az elszálló költségvetési hiány miatt.

A miniszter szerint az egyik legnagyobb gond az ország energiakitettsége. Úgy fogalmazott, korábban senki sem gondolta volna, hogy az áram ára ilyen mértékben elszakad az alacsony szintről, és „horror” magasságokba emelkedik. Ezt a helyzetet nem lehet a Covid-válsághoz hasonló gyors megoldásokkal kezelni: az energiamix átalakítása hosszú folyamat, nem egy-két év kérdése, bár – mint mondta – a kormány már komoly lépéseket tett ebbe az irányba.

indexkép: MI