Átszabná a magyar felsőoktatás rendszerét a magyar kormány. Az egri Eszterházy Károly Egyetem sem maradhat majd ki. De ki jár ezzel jól?

A Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni - erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt szombaton Pécsett. Palkovics László a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyűlésén azt mondta: az a cél, hogy egy egyszerűbb, hatékonyabb működési környezet révén megteremtsék a versenyképesség alapjait a felsőoktatásban.

Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. A döntés célja, hogy az egyetem nemzetközileg még magasabb színvonalú legyen és hosszú távon is piacképes diplomát adjon ki.

A Corvinus szeptember végén került a miniszter irányítása alá, de a kormány tervei szerint az intézményt később egy állami közalapítvány működtetné. Az a terv, hogy 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, de a cél, hogy legalább 60 százalékos legyen a fizetős hallgatók aránya.

Egyelőre nehezen értelmezhetők Palkovics szavai, hogy a Corvinus-modellt kiterjesztenék, illetve hogy ez mit is jelentene például az Eszterházy Károly Egyetem számára, de erősen olyan szaga van az egésznek, hogy az állam központi is forráskivonásokra is készülhet.