Hauser Zoltán szerint sok a pályaelhagyó, nem vonzó a szakma, így már nem is a legrátermettebbek lesznek pedagógusok.

Erősen kontraszelektált a pedagógusképzés, ha úgy tetszik, a képességeket, a motivációt és a tudást illetően nem kevés "bice-bóca" van a rendszerben - mondta a Népszavának adott interjújában Hauser Zoltán, a pedagógusképzésben fontos résztvevőnek számító egri Eszterházy Károly Egyetem (regnálása idején még Eszterházy Károly Főiskolának nevezett intézmény) egykori rektora.

Hauser szerint sokan tanulási nehézségekkel, gyenge bizonyítvánnyal kerülnek be a pedagógusképzésbe, így esetükben előre tudható, bizonytalan elvárás például az, hogy majd egy vidéki iskolában hátrányos helyzetű gyerekeket zárkóztassanak fel. Ennek pedig drámai következményei lehetnek: ha egy gyerek élete az alsó tagozatban rossz felé indul el, később már rendkívül nehéz javítani rajta. A felső tagozaton pedig a jól teljesítő, tehát a tanár számára kedves gyerek egyre inkább eltakarja az alsóban elvesztett, "problémás" diákot, aki mind hátrébb és hátrébb kerül a padsorokban, mígnem aztán eltűnik szem elől. (A képen Hauser Zoltán)

- Nagy baj az is, hogy nem látom, mitől változna meg a helyzet: a következő 10 évben közel 25 ezer olyan pedagógus fog nyugdíjba menni, akiknek zöme még a nyolcvanas években végzett, amikor még komoly teljesítmény, érdem és büszkeség volt bejutni a tanárképzésbe. Ők tehetségesek voltak és a mai napig elkötelezettek - tette hozzá a volt rektor.

Hauser szerint a felsőoktatásban nagy a lemorzsolódás, s a tanárképzés terén a legnagyobb: egyes kimutatások szerint az ide bekerülő elsőévesek mintegy harmada jut el a diplomáig. Arról azonban kevesebbet beszélnek, milyen „minőség” kerül be eleve a felsőoktatásba. Amíg a rendszerváltás környékén száz érettségizett diákból közel negyven ment tovább ilyen irányba, addig ez a szám most hetven körül van. A felsőoktatási intézmények gyakorlatilag csábítják az embereket, az átlagpontok így egyre lejjebb csúsznak.

- Aki jogász, orvos vagy mérnök képzésre megy, az tudatosabban indul ebbe az irányba, s nagy valószínűséggel e szakmakörben is helyezkedik majd el. A harminc évvel korábbi időkben, aki a tanárképzésbe jelentkezett, az döntő részben tanár akart lenni. Ráadásul tanulmányi szinten a felső harminc százalékban kellett lennie, hogy bekerülhessen: ma a jogszabályi minimumnak megfelelők felvételt nyerhetnek. Gyenge pontszáma lehet valakinek azért is, mert bizonyos képességei hiányoznak vagy elbliccelte a középiskolát – ez utóbbit legalább lehet még korrigálni. Sokuk „puha” szakot választ, és akár tíz évig a sodródik bent a felsőoktatásban, többször is módosítja tanulmányát, de ha befejezi, elmondhatja: diplomája van és a család büszke rá - zárta szavait az Eszterházy Egyetem volt rektora.

(Fotó forrása: uni-eszterhazy.hu)