Úgy néz ki, a magyar és a lengyel kormány visszavonja a vétót az EU-költségvetés ügyében

A magyar és a lengyel kormány hetek óta fenyegette vétóval a következő uniós ciklusra vonatkozó költségvetés elfogadását. A két ország miniszterelnöke több alkalommal is kijelentette: amíg a pénzek kifizetését a jogállamisági alapokhoz kötik, ők megvétózzák az egész uniós költségvetést, és blokkolják az összesen 1800 milliárd euró felszabadítását.

Szerdán azonban a Portfolio már arról számolt be a Reuters közlésére hivatkozva, hogy a magyar és lengyel vezetés elfogadta a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket

A Porfolio cikke szerint egy névtelenségét kérő kormányzati forrás jelezte:

Előzetesen megállapodtunk, de van némi nyomás, mert az a cél, hogy a végleges keretekkel is végezzünk az EU-csúcsig

Orbán Viktor ésl Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (Fotó: Fischer Zoltán / MTI)

Délelőtt Angela Merkel német kancellár arról beszélt: olyan megoldáson dolgoznak, ami a magyar és lengyel vétó elhárítását célozza azzal együtt, hogy a jogállamisági mechanizmushoz sem nyúlnak hozzá, így a lengyel kormányforrás áttételesen azt mondta, hogy a két ország elállt a vétófenyegetésétől.

Ezek alapján úgy tűnik, egyre biztosabb a megállapodás, noha annak pontos tartalma még nem ismert.

A Porfolio azt írja, nagyon valószínű, hogy a változatlan szövegű jogállamisági mechanizmushoz kiadnak majd egy részletes magyarázatot, hogy milyen helyzetekre való és milyenekre nem, illetve magát a mechanizmust is meg lehet támadni az Európai Bíróságon.

Illetve elképzelhető, hogy amíg a Bíróság ki nem mondja azt, hogy a mechanizmus összhangban van az uniós alapszerződéssel, addig nem is fogják alkalmazni, így a szankciók kivethetőségétől még évekre lehetünk.

Frissítés: A 444 azt írja, lengyel RMF rádió híroldala egy EU-s diplomatára hivatkozva részletesen bemutatta a megállapodást. Ennek értelmében a jogállamisági mechanizmus nevű törvénycsomag marad úgy, ahogy van, azt várhatóan a tagállamok minősített többséggel elfogadják. A mechanizmus alkalmazását azonban befagyasztják: a lengyel és a magyar kormány megtámadhatja a törvényt az EU bíróságán, és amíg ott nincs ítélet, addig nem használják. A legkorábban 2022 közepére várható ítélet, vagyis a következő magyar parlamenti választás előtt biztos nem kell szembenéznie Orbán Viktornak az EU-s pénzek elvonásával.